Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)
Krónika
Két tudományos tanácskozás Freiburgban A kitelepítettek 70. walldümi búcsújárása A néprajzi-kultúrantropológiai népivallásosság-kutatás témái és területei Freiburg, 2015. június 22. Megtalált és kitalált hagyományok a rendszerváltás után: az etnobiznisz és az identitáserősítés között Freiburg, 2015. szeptember 21-22. A freiburgi Kelet-európai Németek Néprajzi Intézete (Institut für Volkskunde der Deutschen des östlichen Europa: IVDE) a kutató- és dokumentációs tevékenysége mellett sorozatosan rendezi meg tematikus (műhelyvitaszerü) napjait, illetve éves konferenciáit. Mindig más-más témakörben, de mindig széles kelet-közép-európai kitekintéssel. Természetesen ezeken a rendezvényeken az érintett országok kutatói is aktívan részt vesznek, ahogy ez az, alább vázlatosan bemutatandó, idei két rendezvényen is történt. A június 22-én megrendezett „tematikus nap” a komáromi Etnológiai Központtal kooperációban rendezve valósult meg, és szűkén értelmezve a második világháború után Kelet- Európából kitelepített németek búcsújárásait tárgyalta (70. Wallfahrt der Heimatvertriebenen Walldürn. Themen und Felder der volkskundlich-kulturanthropologischen Frömmigkeitsforschung). Tágabb értelemben általában a búcsújárások, valamint az emlékezéskultúra volt a Németországból, Svájcból, Szlovákiából és Magyarországról meghívott előadók központi témája. A konferencia házigazdája, Michael Prosser-Schell professzor felvezetésként az előadók korábbi munkásságát gondos aprólékossággal méltatta. Az előadások viszonylag széles tematikai spektrumban mozogva, tematikailag gazdag, más-más nézőpontokból megközelített problémafelvetéseket kínáltak. A sort Torsten Müller, az erfurti egyetem munkatársa nyitotta, aki a volt NDK búcsújárásairól tartott egy, nem kicsit meglepő adatokat bemutató előadást. Egészen más jellegű volt Simon András előadása, aki a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kultúrantropológiai Tanszékének tevékenységét prezentálta, majd a Fórum Intézet komáromi Etnológiai Központja képviseletében L. Juhász Ilonád harmincnégyes kőnél... Halálhelyjelek Dél-Szlovákiában című előadása következett. A hatalmas érdeklődést kiváltó referátumot, illetve az annak keretében röviden bemutatott, majdnem azonos című könyvet méltatva Hans-Werner Retterath, az IVDE igazgatóhelyettese elmondta, hogy a szerző imponálóan komplex módon közelítette meg kutatási témáját, s amit példa nélkülinek tart, az az időbeli változások évek hosszú során át történő nyomon követése és rögzítése. L. Juhász Ilonának ezáltal egy jelenséget nemcsak a különféle források (újsághírek, levéltári források, interjúk, valamint megfigyelés) alapján sikerült komplex módon bemutatnia és értelmeznie, hanem a folyamatosan bekövetkező változásokat is rögzítenie. Érdeklődésre reagálva Liszka József, az Etnológiai Központ igazgatója röviden bemutatta a jelenlévőknek a komáromi intézetet, annak is elsősorban a szakrális kisemlékekkel és a változás vizsgálatokkal kapcsolatos tevékenységét, publikációit. A következő előadó Szilágyi-Kósa Anikó, a Veszprémi Egyetem germanista munkatársa volt, aki a bamagi kálvária történetét, illetve az egész komplexum felújításának folyamatát mutatta be. Barbara Henze, a Freiburgi Egyetem művészettörténésze valóban lebilincselő előadásában az endingeni „könnyező Mária”-kép kultúr- és művészettörténeti bemutatására vállalkozott, majd 285
