Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)
Krónika
Dominik Winterlin egy bázeli búcsújárás-kiállítás megszületésének körülményeit vázolta. A tematikus nap zárásaként Michael Prosser-Schell (IVDE) a német kitelepítettek walldürni búcsújárásának történetét, alakulását vázolta, valóban szó szerint a kezdetektől szinte az előadás pillanatáig, hiszen a legutolsó adatai egy nappal korábbiak voltak, amikor módjában állt a 70. búcsújáráson is részt vennie. 1. kép: L. Juhász Ilona az előadását követő vita közben. Mellette Michael Prosser-Schell (Liszka József felv., 2015) A most bemutatandó másik, freiburgi tematikus, nemzetközi és interdiszciplináris konferencia szeptember 21-22-én, a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékével karöltve szervezve valósult meg Megtalált és kitalált lokális ünnepek és fesztiválok a rendszerváltás után... (Gefundene und erfundene lokale Feste und Festivals nach der Wende: zwischen „Ethnobusiness ” und Selbstvergewisserung) címen. A német, magyar, szlovákiai magyar, cseh, román résztvevők előadásaikban elsősorban a helyi kulturális önszerveződés konkrét példáit vizsgálták, a helyi közösségek rendszerváltást követő ünnep-, fesztivál-, illetve hagyományteremtő aktivitását elemezték és mutatták be. A konferenciát Wemer Mezger professzor, a német intézmény igazgatója nyitotta meg, majd a rendezvény házigazdáiként Schell Csilla és Michael Prosser-Schell professzor vezényelte le a kétnapos rendezvényt. Az előadások sorát Pusztai Bertalan, a társrendező szegedi Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője nyitotta, aki magyarországi, valamint finn és skót terepkutatások eredményeit összevetve napjaink lokális ünnepeinek szerepét vizsgálta. Schell Csilla, a freiburgi vendéglátó intézmény (IVDE) munkatársa egy egri újjáélesztett szokásról, Michael Prosser-Schell pedig az Orbán-ünnepek szerepéről értekezett egy-egy magyarországi (Hajós), németországi (Durbach) és franciaországi (Kintzheim) település példái alapján. Részben ehhez is kapcsolódott Simon Andrásnak, a szegedi Néprajzi és Kultúrantropológiai Tanszék vezetőjének előadása, aki a borral, gasztronómiával összefüggő dél-magyarországi 286
