Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)

Krónika

Külön kezelendő problémaként merült fel a doktori fokozattal rendelkező és külföldön élő szerbek kérdése. Jovan Filipovic (Organizációs Tudományok Kara, Belgrádi Egyetem) a szerb szakemberi diaszpóráról szólva mintegy 10 ezerre becsülte a számukat, és különböző megoldási javaslatokat érintett a tudástőkéjük szerbiai hasznosítása érdekében. Ezek közül egyik a Diaszpóra Virtuális Egyetem létrehozása lenne, amely az online világ lehetőségeit kihasználva lehetne képes „becsatomázni” a tudástőkét.

A különböző akkulturációs hatásokról és alkalmazkodási módokról sokan szóltak. Petko Hristov (Etnológia és Folklór Tanulmányok Intézet Néprajzi Múzeummal, Bolgár Tudományos Akadémia) a jelenkori migrációk okán szükségesnek tartaná a specifikus, történeti migrációk szisztematikus feldolgozását a Balkán-félszigeten. Előadásában a sajátos gurbet/pečalbar szezonális munkára épülő dél-balkáni migránskultúráról beszélt - a javarészt hegyekben élő lakosság egy része évszázadokon keresztül óriási távolságokat tett meg a városokba, hogy aztán az ott magukévá tett kulturális hatásokkal változást generáljanak az őket kibocsátó területeken is. A jelenkorról szólva nem tartja túl pozitívnak Bulgária elvándorlási mérlegét: a regionális elnéptelenedés (különösen a Duna menti északi területeken) ugyanúgy probléma, mint az is, hogy a fiatal felnőttek egy jelentős részét a Nyugat-Európában dolgozó szüleik tartanak el a hazaküldött keresetükkel.

Az „alternatív” balkáni migrációs célpontokról, amelyek azonban szintén kulturális kihívásokat is jelentenek, még Mirjana Pavlovié (Néprajzi Intézet, SANU) tartott előadást. A kutató a Szerbia területéről Törökországba irányuló elvándorlást mutatta be. A migrációs hullámok évszázadokon keresztül tartottak, különböző bonyolult politikai és társadalmi-kulturális keretekbe illeszkedtek, majd nagyobbrészt a 20. század elején szűntek meg - a feltételezhetően specifikus helyi társadalmi körülményeknek köszönhetően azonban még ma is van tudomásunk a délszláv identitásukat őrző népcsoportokról Törökországban. Az „utolsó óra” sürgetésének engedve Pavlovié mihamarabb terepmunkára épülő kutatásokat látna szívesen.

A hozzászólások során rendszeresen visszatérő téma volt a tudományosság és politika viszonya. Dragana Radojičič (Néprajzi Intézet, SANU) elkerülhetetlennek tartotta, hogy felhívják a politikusok figyelmét a kutatásokra - ehhez azonban véleménye szerint még több lépést kell megtenniük a rokon tudományoknak. Terepmunkára és tapasztalati megfigyelésekre, tényekre épülő kutatómunkát tart kívánatosnak, illetve ezeket a jövendőbeli eredményeket nyilvántartó adatbázist. Végül azt is elkerülhetetlennek látja, hogy mindezt a nyilvánosság bevonásával tegyék meg már csak azért is, mert az államot érintő fontos témákról van szó. Aleksandra Pavicevic (Néprajzi Intézet, SANU) mindehhez hozzátette, hogy ha a politikum keresi meg a kutatókat, akkor „készen” kell őket várni: kiforrott javaslatokra, használható eredményekre, működő intézményrendszerre van szükség. A szervezők e kérdéskör kapcsán a szerb kormány képviselőjét is meghívták az ülésre, az egyébként antropológus végzettségű Slavka Draskovic (a diaszpórával és a régióbeli szerbekkel foglalkozó Kooperációs Iroda vezetője) üdvözölte a felmerült ötleteket, és kissé meglepő módon arról beszélt, hogy a kormánynak gyakran nincsenek megfelelő adatai egyes jelenségekről.

A kerekasztal általános hangulata a téma jelentősége és aktualitása, a tudományközi együttműködés, a tudományszervezés és a paradigmaváltás kérdései miatt meglehetősen intenzívre és érdekfeszítőre sikeredett. Számos hozzászólás során felmerült, hogy a Migrációs Tanulmányok (Migration Studies) paradigmájának mintájára tudományos társaságot kéne alapítani Szerbiában még 2015-ben, amely koordinálni tudná a kutatómunkát és a különböző tudományágak művelőinek együttműködését. Erre az év első felében még nem került sor. Biljana Sikimic ezenfelül egy e-folyóirat és egy előzetes munkacsoport elindítását is felvetette - még ezek is megvalósításra várnak. Ha a társaság és a jövendőbeli projektek megvalósulnának, akkor viszont utólag a tudománytörténeti jelentőségű jelzőt is megkaphatja a fórum.

279