Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)

Tanulmányok - Bárth János: A lengyelfalvi eset. Néprajzi szemléletű történeti életkép egy 18. századi székely faluról

Az ölelkezés vétke még nagyobbnak tűnt, ha a legény köpenye alatt történt, hiszen a köpenynek nevezett bő ruhadarab sok bűnös cselekedetet eltakart a kíváncsi szemek elől. Ferenc Annát egyszer a „praefectus inassa” a köpönyegébe burkolva vezette ki a táncból a ház nyugalmas kertjébe. (33) Orbán Ferenccel is volt a lánynak „köpönyeges” kalandja a zenész Benedek János vallomása szerint: „Mint egy két esztendeje egy éjjel a Tántzbol el bomolván, mikor haza menék látám, hogy a kapunk előtt való tsutakon Orbán Ferentz a köpenyege alá takarta Ferentz Pannát, és úgy ültek együtt ”. (39)

Néhány vallomástevő tudott arról, hogy Ferenc Anna nemcsak beszélgetett, ölelkezett, csókolózott, kacérkodott a legényekkel, hanem alkalom adtán közösülési törekvéseiknek sem állt ellen.

Az első tanú egy 20 éves leány a hóban talált nyomokból következtetett Ferenc Anna téli kalandjára: ,,Láttam most két esztendeje, hogy a Praefectus Inassával szerelmeskedett, és pedig olly gonoszul, hogy hó lévén gonosz tselekedeteknek fekvéseknek hellye sokáig meg maradott a hón, és mások is sokan látták, s nevették”. (1)

A „praefectus inassához” kapcsolható az a történet is, amelyet Bumbuj Józsi mesélt el: „A Praefectus Inassa egykor el kéré a Tsizmámot, hogy tántzolhasson, és mikor vissza adta volna azt mondá: No ha tudnád, hol járt az este és mit tsinált a Tsizmád, nem húznád fel többször, mert mikor én Ferentz Pannát a kertbe meg nyomtam, a sarkantyú10 tsak amúgy perregdegelt”. (37)

Bartalis Judit pálinkaárus asszony elmondása szerint az egyik inas némi pálinka megivása után maga is dicsekedett a Ferenc Annánál elért sikerével: „Majd két esztendeje lészen a Fársáng Farkán, a Praefectus Inassai hozzám jövének pálinkázni, s egyik meg részegedvén azzal kérkedék, hogy Ferentz Pannát, a Köpenyegje alá kapta, a tántzolók közül a kertbe ki vezette, és egy fának úgy néki szorította, hogy annak a fának ki kell aszszani, mert a tövét bé oltotta”. (33)

Hadnagy András a nyári fűben látott szeretkezésre utaló nyomokat: ,, Vagyon eddig 3 esztendeje, hogy az Udvari kaláka után való nap másod magammal kaszálni menék, ugyan az Udvarral köz kertes szénafüvünkbe, és látók, hogy a fű egy helyt el vala heverve, s mindgyárt gyanítok, kik heverték légyen el: de azután tsak hamar találkozván Ferentz Pannával, rá fogám, hogy a füvünket el heverte, s nem tagadá, hanem arra kére, hogy hallgatnék, senkinek arról ne szóllanék. Hasonló képpen Benedek Jantsinakis szemire vetém, ő sem tagadá ”. (7)

A fenti négy konkrét eseten kívül valószínűleg más alkalmakkor is kedvüket lelhették a legények a szerelmi vágytól túlfűtött leányban. Erre több utalás is elhangzott a vallomásokban. Különösen Orbán Ferenc dicsekvéseinek felidézése sejtetett sokat: „ Úgy tartatott sokaktól, hogy Anna rossz életű, apjával, anyjával nem gondoló volt. Orbán Ferentztöl hallottam mondani, hogy Ferentz Anna néki mindenkor helyt állott, mikor néki tetzett, s engedett kívánságának". (23) „ Orbán Ferentz a Tavasz tájban hozzánk jővén, bosszantók, hogy ugyan jó élt Ferentz Pannával míg ifiú legény volt, s azt feleié: hadgyák el Kentek, én meg tanítám ötét mindenre, s már más veszi hasznát”. (27)11

Maga Ferenc Anna is hozzájárult a saját rossz hírének terjedéséhez azáltal, hogy leánytársait kábította szerelmi történeteinek elmondásával. Rossz példát nyújtva arra biztatott más lányokat, hogy ne féljenek a legények kedvében járni, és ne aggódjanak a szeretkezések következményeitől. Erről több tanúnak is voltak emlékei: „Ez előtt mint egy hat esztendővel hallottam Ferentz Pannának azt a kérkedezését, hogy Orbán Ferentzel elégszer volt baja, még

10 A sarkantyú táncbeli szerepére: Pesovár 1990, 332-233.

11 A leánycsábítás helyeire, alkalmaira, valamint a legények fecsegő dicsekvésére vő. Balázs 2010, 104-112.

25