Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)
Könyvismertetések, annotációk
végig alkalmazza az itt sorolt elméleti szempontoknak egyik vagy másik oldalát, mindezt nagyon következetesen és kiegyensúlyozottan teszi, sosem bonyolítja túl velük az elbeszélést. Radovic a fő és alfejezetek címeiben olyan elnevezéseket igyekezett megadni, amelyek mintegy jelképezik egy-egy korszak lényegét. így például a török uralom által meghonosított mahala és čaršija fogalmakkal illeti a kora modem állapotokat. Ezek a köznyelvi fogalmak szemléletes keresztmetszetei a sajátos balkáni nagyvárosi modell kialakulásának Szerbiában, ahol az egy ideig rendkívül erős orientális városi kultúra mellett fokozatosan túlsúlyba kerültek a nyugat-európai, utóbb pedig a szocialista realista és sajátos jugoszláv modernista hatások. Hosszan lehetne idézni és boncolgatni négy történeti („Mahalak és čaršijak. Kora modem kor” 25 46. p.; „Utcák és sokakok. Szerbia (jövendő) fővárosa” 47-81. p.; „Sugárutak és járdák. Az első Jugoszlávia fővárosa” 82-100. p.; „Felújítás és kiépítés. [Új] Belgrad” 101-125. p.) és egy jelenkori („Hagyomány átalakulásban. Poszt-város” 127-169. p.) fejezet lényegesebbnél lényegesebb megállapításait. Radovic minden egyes kiválasztott korszak kapcsán az alapvető történeti tendenciákat is felvázolja, értve ez alatt a mindenkori politikát és a várostörténetet. Egy-egy jelentősebb átnevezési hullám esetében tételesen felsorolja az utcaneveket és/vagy külön elemzi, hogy miért és mire változtak meg az egyes elnevezések. Belgrád története különösen összetett 1688 (a török fennhatóságot megszüntetve ekkor vette be a szövetséges haderő először a várost) és 1867 (a török és muszlim lakosság végleges elvándorlása) között. A szerb főváros számos alkalommal volt hadszíntér vagy éppen politikai alkuk tárgya, nem nehéz elképzelni, hogy ez különösen a nemzeti mozgalmak idején milyen intenzív térhasználati változásokkal és átnevezési hullámokkal járt. Már a 18. század eleji osztrák és török uralmak váltakozása is komoly hatással volt a városképre és egyes elnevezésekre, valódi nemzeti-etnikai indíttatású átnevezéssel viszont legelőször 1847 és 1848 környékén számolhatunk, amikor a döntéshozók megpróbálták felhasználni az első szerb felkelés (1804-1813) vezetőinek és fontos személyiségeinek neveit. Ez akkor csak korlátozottan sikerült, viszont érthető módon a századforduló felé haladva mindinkább a nemzeti indíttatás vált a domináns tendenciává. Ezt az időszakot erőteljesen jellemezte a török múlt emlékeinek felszámolása mind az elnevezések, mind az építészeti emlékek terén (az egykori 273 dzsámi és meszdzsid közül ma már csak a Bajrakli-dzsámi áll). Az első világháborútól napjainkig terjedő mintegy száz év többféle történeti minőségben különösen intenzív időszaknak tartható. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság létrejöttétől számítva, a szocialista Jugoszlávián és a kilencvenes évek háborús időin át a végül teljesen önállóvá váló Szerbiáig a szerző számos érdekfeszítő jelenséget és tendenciát állapít meg. Különösen szembeötlő, hogy az 1990-től napjainkig tartó időkeret talán a legérzékenyebben feldolgozott része a könyvnek. Radovié ezekben az esetekben interjúkat is készített különböző döntéshozókkal, igy az egyébként nagyon kimérten használt interjúrészieteknek köszönhetően a gondolatmenet kap közvetlen empirikus töltetet is - ráadásul ez az az időszak, amit a szerző személyesen is megélt és megfigyelt, érthető tehát a kidolgozottság, ami azonban szerencsére nem eredményez nagy váltást a régebbi korszakokhoz képest, az anyagkezelés, az elméleti háttér változatlan marad. A mü talán legnagyobb hiányossága a térképek (és egyáltalán bármilyen illusztrációk) hiánya. Nyilvánvaló, hogy maga a téma szorosan kapcsolódik a térhez, az utcák, terek, városrészek és települések névrendszerét legalább vázlatos módon, de fontos lett volna térképeken is illusztrálni. Különösen a Belgrádot egyáltalán nem ismerő olvasónak jelentene könnyebb feladatot a történeti városrészek helyének (Doréol, Konsančiéev venae, Vračar stb.) bemutatása, a főbb közlekedési útvonalak, illetve a szimbolika terén kiemelkedően fontos utcák és terek (a mai Trg republike, Studentski trg, Ulica Kneza Mihaila stb.) pozíciójának érzékeltetése. 252
