Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)
Könyvismertetések, annotációk
számba (Visualisierung), majd a következő a múzeumi tárggyá válás folyamatait elemzi (Musealisierung). Az 1900 körüli időszaktól nyomon követhető múzeumi fixálódás folyamatának a bemutatása rendkívül izgalmas, hiszen egy, korábban élő organizmus (mert, ahogy a népi kultúra bármelyik eleme, a viselet is az: állandóan változik, alakul, tehát él) múzeumi kimerevítéséről van szó, arról, hogyan kerül a népi kultúra a vitrinekben, hogyan válnak az egyes viseleti elemek exponátumokká. Az ötödik és hatodik tematikai egység az eredeti közegéből kiemelt, újraélesztett, újraértelmezett viseletét mutatja be. Először mint folklorizmust (Formen des Folklorismus), majd a mindenkori ma mindennapi ruházkodása aktualizálása vonatkozásában (Aktualisierung). A gazdagon illusztrált kiadvány még a nem viseletkutatók számára (tehát az én számomra) is „érdekes” tud lenni, megközelítési, anyagközlési módszerei gondolat-ébresztőek és termékenyek lehetnek egyéb kutatási területek művelői számára is. A számos (mindösszesen tizenkilenc!) szerző nevének a felsorolásától most eltekintek, de a kötetet gondozó Karen Ellwanger (az oldenburgi Carl von Ossietzky Egyetem Anyagi Kultúra Intézetének igazgatónője), Andrea Hauser (brémai szabadfoglalkású publicista) és Jochen Meiners (a Celli Múzeumok főigazgatója) neve szerepljen itt még egyszer! Gráfik Imre: Határtalanul. Határon innen és túl. Grenzenlos aus Seiten der ungarischen Grenze. Without Frontiers inside and outside Hungary. Pécs: Pro Pannónia Kiadó 2013, 356 p. ISBN 978-963-9893-82-5 /Pannónia Könyvek/ Pusztay János A jeles néprajzkutató, Gráfik Imre kutatásainak egyik, leginkább az utóbbi egy-két évtizedben központivá vált témája a határon túli magyarság kulturális örökségének vizsgálata. Az itt ismertetendő kötet tanulmányai ugyan zömükben korábban már különböző nyelveken (is) napvilágot láttak, ám nem volt érdektelen vállalkozás azokat egy kötetbe összegyűjteni. A kötetben Magyarország Pannon régiójával, illetve Nyugat-Magyarországgal határos térségekkel kapcsolatos, illetve a horvátországi szórványmagyarság helyzetét elemző tanulmányok kaptak helyet. Szinte szimbolikus a nyugati határvidék nyelvi-etnikai sokszínűségét tükröző megoldás, hogy a tanulmányok magyar, német, horvát és szlovén, illetve esetenként angolul szerepelnek a kötetben. A Bevezetést és a hivatkozások gazdag jegyzékét 10 fejezet követi. Az I. fejezet kifejezetten az Őrvidékkel, Őriszigettel foglalkozik: Egy in situ műemléki együttes és történeti-néprajzi gyűjtemény (magyarul: 15-29, németül: 30-39). Gráfik Imre közel negyedszázada, 1991-ben írta ezt a védőbeszéd számba menő tanulmányt arról, hogy Őriszigeten létre lehetne hozni a magyarság legnyugatibb komplex kultúrtörténeti emlékhelyét - a történetileg kialakult faluközpont revitalizációjával. A tanulmányban kifejti a szakmai és tudományos érveket az elképzelés létjogosultságáról, amely dr. Galambos Ireneus Ferenc személyéhez és munkásságához kötődik. Őrisziget az Őrvidék legkisebb községe, fogyó magyar lakossággal, amely lakosság a honfoglalást követően betelepített határvédők, az őrök leszármazottá. Őrisziget Árpád-kori, magyarságát megőrző település, amelyben a magyarok sokáig zárt közösségként éltek, az idegen (elsősorban német) elemet sikerrel olvasztották be. A tanulmányból megismerjük a faluközpont épületeit (templom, evangélikus lelkészlak, községháza, a régi iskola [ma óvoda], a községi vendéglő, a nyitott kocsiszín - az egykori községháza és a vendéglő között: Burgenlandban egyedülálló építészeti emlék - színpadként 232
