Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)
Könyvismertetések, annotációk
Acta Ethnologica Danubianu 17 (2015), Komárom-Komárno Ellwanger, Karen-Hauser, Andrea-Meiners, Jochen (Hg.): Trachten in Lüneburger Heide und Wendland. Münster-New Yort: Waxmann 2015, 435 p. 1SBN978-3-8309-3208-6 /Visuelle Kultur. Studien und Materialien. Herausgegeben von Irene Ziehe und Ulrich Hägele im Auftrag der Kommission Fotografie der Deutschen Gesellschaft für Volkskunde. Band 9./ Liszka József Ha a kívülálló manapság egy, népviseletet taglaló könyvet lát, talán önkéntelenül is arra gondolhat, mi újat lehet még ebben a témában mondani? Köztudomású, hogy a népi kultúra egyik legkorábban felfedezett jelenségcsokra éppen a népviselet (majd később, differenciáltabban fogalmazva: népi ruházkodás, népi öltözködés stb.) volt. Rengeteg hasznos, lényegre törő vagy éppenséggel éppen a lényeget elfedő, félrevezető könyv, tanulmány áll a kérdéskör iránt érdeklődők rendelkezésére. Közben az élő paraszti viselet már egyértelműen a múlté (miközben az öltözködés, ruházat kérdéskörét parasztságtól függetlenül, a mai társadalmi rétegek, szubkultúrák stb. vonatkozásában is lehet vizsgálni, amit az arra specializálódott szakemberek meg is tesznek), viszont a szemünk előtt (is) zajlik a viseletek talán soha nem látott revitalizációja, illetve (a kitalált hagyomány mintájára) megkonstruálása is. Az 1968-ban alakult, Komáromhoz közeli Vágfüzesen például az utóbbi évtizedekben kreáltak egy női viseletét, amiben a falu folklórcsoportja felléphet. A mostani fiatalok is tudják (?) még, hogy kitalált viseletről van szó, de vajon néhány generáció múltával is így lesz ez? A most bemutatásra kerülő kötet egy három esztendős, 2009-tól 2012-ig tartó, az oldenburgi egyetemen zajló, a vizsgált térség négy múzeumát1 is befogó, a kötet címével megegyező elnevezésű projektum eredményeit adja közre, hat tematikai blokkba sorolva (ezek úgy néznek ki, hogy van bevezetésként legalább egy, ám sokszor akár 3 6 tanulmány, amelyeket általában amolyan, a könyv lapszámozását is megkerülő beszúrt résztanulmányok egészítenek ki. Az első tematikai egység a múzeumi hagyatékot (Museale Überlieferung) veszi számba. A vizsgált múzeumi gyűjteményekben felhalmozott tárgyi és képanyagot, illetve a szöveges leírásokat elemzi, miközben néhány esettanulmányt (a projektum tárgyi adatbázisának a bemutatása, mélyfúrás-szerű vizsgálatok bizonyos tárgycsoportok szabásformáinak, anyagkiválasztásának vonatkozásában). A második egység a textiltudományi analízisek eredményeit mutatja be (Textilwissenschaftliche Analysen), a többi között a 19. századi színesi technikák, a különféle mintanyomási eljárások részletezésével. A harmadik tematikai egység a láttatás egyes lehetőségeit (fotográfusok, grafikus tevékenységét és azok hatását) veszi 1 A négy résztvevő muzeológiai intézmény, gyűjtemény, a következő: Bomann-Museum (Celle), Museum fur das Fürstentum Lüneburg, Museumsdorf Hösseringen (Landwirtschaftsmuseum Lüneburger Heide, Suderburg) és Rundlingsmuseum Wendlandhof Lübeln (Küsten). 231
