Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)
Közlemények - Buday Péter - Csuthy András: Nagycétény és Nemespann szakrális kisemlékei és egyéb emlékjelei
Acta Ethnologica Danubiana 17 (2015), Komárom-Komárno Nagycétény és Nemespann szakrális kisemlékei és egyéb emlékjelei Buday Péter - Csuthy András Nagycétény (szlovákul Veľký Cetín) és Nemespann (szlovákul Paňa) a Nyitrai járásban találhatóak. Nagycétény plébániaegyház, Nemespann pedig a leányegyháza. A falvak első fennmaradt írásos említése 1239-ből való (Poonh iuxta villám Chethen), ekkor már az Esztergomi Érsekség birtokában voltak. Az itt lakókat solymászokként és hálókészítőkként említi az oklevél, amelyben az érsek falvait IV. Béla mentesíti az állami adók terhei alól.1 Nagycétény Cétény neve előbb folyónévként fordul elő a fennmaradt forrásokban, legelőbb a 2. zobori oklevélben (1113) insula Syrinc/ fluvium Cyrinc alakban (Fejérpataky 1892, 51-52, 61). Nevét szláv szóból származtatják, értelmét tekintve azonban nincs egyetértés az egyes magyarázatok között. A falu már említett első fennmaradt és ismert említését követően több írott forrás ismét a Céténke folyót (ma a Nyitra főága) említi. Ismét csak 1272-ben a szomszédos Berencs határjárásában sorolják fel terre Ceten alakban (Ipolyi-Nagy-Véghely 1880, VII, 136 No. 103; Györffy 1998, 362-363). Épített és művészeti örökségének irodalma viszonylag szerény: a faluról megjelent kismonográfiákon kívül (Kurcsa 1999; Petrovay 1999; Presinszky 2002) a szlovákiai műemlékek jegyzéke (Súpis pamiatok na Slovensku) értekezik róluk bővebben (Güntherová et al. 1969, III/ 389, 391). A történelmi Magyarország emlékeit felsoroló Forster-féle jegyzék a vármegye monográfiájának ide vonatkozó adatait közli, kiemelve a templom középkori eredetét (Borovszky 1899, 98; Forster 1906, II: 563). Megjegyzendő, hogy 2015-ben a település az országos műemléklajstromban mindössze két alkotással, az ún. Bús Krisztus és a Fájdalmas Szent Szűz rusztikális, 18. századi szobraival volt képviselve.2 A helyi templomot vagy a hagyományos építészet példáit - bár a jegyzék említést tesz róluk - paradox módon nem vették fel a nemzeti kulturális műemlékek sorába. Nagycétény kétségkívül legjelentősebb műemlék jellegű épülete a római katolikus plébániatemplom. A templom első felszentelése a helyi hagyomány szerint a középkori magyar állam és egyház szervezetének első évtizedébe nyúlik vissza, amit egykor a hajó falában lévő kőlapra vésett felirat is bizonyított. Az eredetileg gót betűs sorok Domonkos esztergomi érse1 Számos helyen említve és közölve. A fontosabb források: MNL, DLDF 25025; Szentpétery 1927, 201-202 No. 660; Marsina 1987, 40 No. 55: 35-37; Györffy 1998, 362-363. Legutóbb: Buday-Csuthy-Fehér 2014, 43. jegyzet. 2 Forrás: A Szlovák Köztársaság műemlékállományának központi jegyzékében (Ústredný zoznam pamiatkového fondu SR) 1568/1-2 és 1516/1-2 sz. alatt szerepelnek. A pieta helyi nevén, Hármas Mártaként is ismert. 169
