Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Tanulmányok, közlemények - Novák László Ferenc: Alsó-Ipoly népe a 18. században
tim Lichwy muozu drzat Luk techdas welmi-malo magu, kak ze Lichwu ze swogim Senom nemuozu Zimuwat. 5M Z Gazdou nektery mimo kopanie 21 kusoch pod 48 kil zeme magu - nemetery Polovicz tolko, gakosto pod 24 kil w gednom kuse Luku na geden Woz Sena = nektery na pol woza gednake nemagu. Hany aneb Osredkÿ Zeme, do nekterich wiacz, do nekterich meneg sa zasege; Na Lukách Mladcza nemuoze sa kosit. Na Nanje Seno kosiewagu Hrabu, a’ na nuszte zwazagu, na pratý Helemby w = Sigatý Dunagskeg Luku na 23 wozou Kosié, Hrabu, a’ na Hajowoch sem do Sobu do powazagu na Nane w Geszen, spolu ÿ z Častú 5 Dnÿ, 4. Dnÿ na Yar, ont Segu Truz wiwazagu. Znu a’ tam = Zwazagu tuto na Sobe Zeme na Panskú Stráni zosmiwa Pluchmÿ zwazagu: Hnogia, Zrne, a’ Zboze zwazagu. Zrno kedi na Nanau, kedi do Osztrihou odwazagu. Ma geden woz w Sobskem Chotarý Luku kosia w Ostrihou w Panskeg Winiczy na 50 kapacou w sečku robotu na wikonawagu do Budinu Súdi Prazne kedy na dwoch, kedy na 4. Hayovach odwazagu, k Budinskemu Prešu w čas Dežmy na geden Tiden 6. Ludÿ dawagu, Dezmu z Budina na Hagovach, ku kterim 10. Ludÿ kedy 4. kedy 15. na 20 kedi ag na 25. wozoch Trnawÿ wozia. 100 Siach Drewa w Letkičkich a’ w Dameskich Horách rubawagu wozia od tutot, kde Panstwo rozkaze na Hajovach odwazagu, w Letkičkich Horách každo ročne kedi 12. kedy 10 Ludy Dúhy rúba do Tidna nekedy ag daleg kedi 20. kedi 25. wozou takowe Drewo na Dúhy sem do Sobu odwaza, a’ od tuto do Osztrihoma Dewatÿ Hajowj wozia, kedi 10. Ludy, kedy 201. kedy az wiač, dokud kresanga trwa, w Osztrihome kresse, pred oberačkamy a po oberačkách kedy za 6. kedy za 7 Tideny, kazdy Tiden 5, 8 kedi 10. Ludy do Oszstrihomu posielagu, Súdi, ktere na zdegsy Hostinecz z winom sa dawagu, Kdys sa - wiprasnia, do Osztrihomu wozia od tud ag na zdegsu, ag na Damasku Krčmu Wino, a’ gako kolvek druha robota Panstwu gest potrebná wikonawagu, na 4. Zaprasnich = Dolitkach robia. Dosawad Urbar nemely, atak nerataka sa gim do = panstiny czesta. 7“ Die od 24 Rokuw az polowicz Dewatek Dezmÿ ze Zbožia z Wina z Wčiel Sossowicze, a hradu dawagu, pred tim len Desietek dawali, 2 Husy, a z- kačie az weil len Desatek, Meszto Konopneg Dezmy zbozie Panské, w Dezmu we swogich wrečach wozia, a’ Swoge panywy na Panskem potrebugu wginich wtegto Stoliczý sučich panstwach czeli Dewatek na Dezmu dawagu. Na Dezmáva Budinskiho 4. Holby Masla, 4. Husy. 4. Kacziče. 4. Kapuný, 12. Kurancz. 50 Hlau Kapuszty, 100 wagecz, 3. Petrslenu a’ Chrenu 8. wiazanich wistawagu, na Osztrihomskeg kuchiny ordinantiw 1 Zlatý 25 penezy, ktere do čenzu sa ratagu geden kazdy rok platga ked na Mesto Dánky a’ Daru Srnu a’ trý Zagacze 90. penezy z Cenzus a gim zratuge. 8a Tu na Szobe Puszta Sedinÿ nenÿ. 9e Yrečity tochto Panstwa Poddaný. Richtár Hoxa Janoss X Térvény Biro Kliment Mihály X Kormos Janoss X Glozel Pável X Nebojsza Martin X Nagy Istvány X Simon Janoss X Kliment Mateg X Pavolus Pávelcsék Loci Nótárius p quem Subscripti Judices mp.” Az úrbéri kérdőpontokra adott válaszokból az Ipoly-vidék jobbágyságának életkörülményei válnak ismeretessé. Vidékünk települései, illetve az Ipoly folyó medre viszonylag magas hegyek közé ékelődik. Északon terpeszkedik a Selmeci-érchegység, amelynek legmagasabb csúcsa az ezer métert meghaladó Szittnya. Tulajdonképpen ez a középhegységi táj ereszkedik lépcsősen az Ipoly irányába. A hegység - mint a neve is mutatja - ásványkincsekben gazdag. Az ércbányászat, különösen a nemesfém kitermelése alapozta meg Selmecbánya és Korpona hírnevét a korai évszázadokban - úgyszintén jelentősebb helyzeti és helyi energiákból, funkciókból 52
