Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)

Tanulmányok, közlemények - Novák László Ferenc: Alsó-Ipoly népe a 18. században

6*° Nánan szénát kaszálni, győjteni, Hordani, oda való menetellel s- visza jövetellel őszei négy nap, Tavaszai annyi ideig szántani és vetni, egy hitig trágyát hordani Őszi gabonát többnyire 4. Nap Annyi nap Tavaszt aratni, és Helyben ősze hordani szoktak, Gulyabeli Marhának szalmazasara egy holnapig hetenkint egy egy szekeret álétanak, 20 kapásra való Esztergami szöllőben mindenémő munkát tesznek, a’ Budai és Budai Préshez Désmaláskor hol 4. hol 6. gyalog Ember 4. néha 6. Hétreis köldeznek, a’ Désmát Budáról többnyire Hajón, mellyet 8. 9. Lovon vontattak, annyi Gyalog Embert adnak Esztergámig, onnatN. Szombatba hol 15. szekeren, hol húszon ötön is horgyak vagy 2. Esztendőben, ippen Budáról szekereken N. Szombatba vitték. 100 öli fát az ide való Erdőkben vágnak Szobra hordanak s ha ott = helyben uraság el nem adhattya, a’ Hajóba rakják, s- Esztergámig viszik, hol 6 hol 8. szekeretis Öres Hordókért Nagy Szombatba kőidének, s- Ezeken kívül akármely munka kívántatik meg teszik, 4 Marhán dolgozni szoktak, mint hogy eddig urbariomok nem volt robottába nem számláltatott az uttyok.

7m Az előtt Tized Désmát vagy 24. Esztendőtül fogvást, fél kilenczedet is Gabonából, Borból, Méhekbűl, LencsébűI, és Borsóból adnak. Lódakból és Kacsákból mindenkor Tizedet; Kender Désma helett a’ Gabonát magok zsákjaiban, és Ponyváiban Vermekhez, és a’ Dunához horgyák. Más ezen = vármegyében lévő Uraságok e gész Kilenczedes Désmát vesznek Buda Désmásra 4 Icze Vajat, 4 Kappant, 12. Csirkét 4 Lódat 4 Kacsát 50 Káposzta fejet, 50 Tojást adnak, Esztergami Konyha Ordinantiára 1. fii. 15 dn. mely Census béli Summába hajói Esztendőnkint füzetnek és ha Karácsonyi ajándék fejében Őzet, s- három nyólat állétanak őszei 5. f. Nyúlással 90 dn a’ Censusra le szolgálnak.

8““ Puszta házhelly nintsen.

9m Örökös Jobbagyokk mongyak magokat.

Fő Biró ifjabbik Szőgyén János X

Esküitek Simon Istvány X Tőr. Biró Kabarcz Mihál X

Simony Albert X Pap Istvány X

Varga András X Kuralyi Simony X

Üdősbik Szőgyén János X

Gasparus Farkas Loci Nótárius per quem Subscripti Judices mp”

A szobiakat 1769. június 24-én kérdezték meg az úrbéri viszonyokról. A szlovák nyelven íródott válaszuk:3

„1TMTuto Dedina Zaden Urbar néma.

2ia Sto dvaczat Zlatý 15 dn. Kazdo ročne Panstwu na Cinz Platia, Penize tóto na gedneho kazdiho Gazdu, a Hofera rozkažugu Richtarÿ, Richtár gich wibera najprwon. Pred Dedinu, a’ patom Dedina, pred Panskim Oficirem Kazdi Rok počet dawa, w čenzý priem z horám dolozenem obsahuge za 5 Slatich od Mlina, a’ 30 fn. od Paleneg obicžagi odbawugu Panstinu.

3“* Mjmo predmenowaneho čenzu wseligake roboty wikonawagu, gak Pes, tak y z Lichwu.

4to Ma Dedina na s. wozgu skrze panstwo date w troch Susoch Luky, ktere kazdy Rok kosy, a mimo tich, geste 2. Luky we dwach kusoch na 3 wozy, ale teto dwe = ponewač na kregi su, prý Rolách len Kazdi Druhi Rok sa kosia na dosztatek na ohnú sucze Drewo magu, tak take ý na Stawania zdowolenim, Panskim, gedine polowicz Dewatku dawagu steg pricziny, ze okolo Budinskeg Dezmy musa robit a’ do Tmawý odwazat. Prdetim od Marosonau a’ w Maroskich Horách Pasu dawolnu malý. Za kteru - pomacheli gim Siachowe Drewo = k Dunagu odwazat, ponewač ale okolo Sobskeho Chotara ginde Lichwu Past, tak ze a’ mnoho-meneg, gako pred-3 Possessio Szob [Sobskeg Osady]. OL HTL C 3028. 111. sz. 147. sz.; Az írnok személye - aki a kérdező is lehetett - számos esetben arra enged következtemi, hogy nem anyanyelvi szinten művelte a szláv nyelvet, mivel fonetikusan írt le egyes szavakat (pl. „dosztatek”). Itt jegyezzük meg, hogy általában w betűt használtak, azonban gyakran az ócseh nyelvtől eltérően csak v betűt használtak.

51