Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Tanulmányok, közlemények - Bendikné Szabó Márta: A palásti Babba-kápolna
öltöztek. Az időseket, nehezen járókat autóbusz szállította, amely a Gárdony falurészből indult, és előre bejelentett, szükség szerinti megállóknál szedte fel utasait. A helyszínre érve kis megnyitó programot tartottak, melynek keretében Matyó Anett szavalt, aztán Varsányi Viola ismertette a Babba szó jelentését és a Babba Mária kultuszának jelentőségét. Utána Orosch János segédpüspök szentmisét celebrált és felszentelte a kisépítményt. Az ünnepi misén a cserkészek énekeltek, harangot pedig Kiss Gyula biztosított. A szentmise végén Péter József a palástiak nevében megköszönte Varsányi Violának a szobrot, illetve az adományt. Az ünnepség után a nagyobb adakozókat Somogyváriék pincéjében megvendégelték. Felajánlások a felszentelés után is érkeztek, ezeket az utómunkálatoknál, a szépítő és konzerváló tevékenységnél (festés, az időjárás szeszélyének kitett faanyag konzerválása, szútól mentesítés stb.) használták fel. Az adakozók és a munkában részt vevők az objektumot ábrázoló emlékképecskét kaptak, és fényképüket egy dicsőségtáblán helyezték el. A kápolnaszentelés napjához kis történet is fűződik: Rimaszombatban lakók igyekeztek az ünnepségre, de előbb Budapestre kellett utazniuk. Hogy időben Palástra érhessenek, egy kicsit túllépték a megengedett sebességet. Megállították őket a rendőrök, s megkérdezték, hová sietnek olyan nagyon. A válaszon (hogy kápolnaszentelésre) annyira meglepődtek, hogy büntetés nélkül elengedték őket.18 Az új objektum Az új objektummal Palást egy egészen különleges szakrális kisemlékkel gazdagodott. Egyéni tervezése miatt építészeti stílusa eltér a környéken gyakori, egyszerű, sátor- vagy nyeregtetős, házikószerü képoszlopoktól. A kisépítmény alaprajzát 180 x 200 cm-es négyszög adja, a kiugró tető négy kerek betonoszlopra támaszkodik, melyből kettő beépül a két oldalfalba. A falak hasított túri dolomitból készültek, az ajtónyílás boltíves, csakúgy, mint a kőből rakott oltárpadka mögötti bemélyedés; a mennyezet azonban egyenes. A bejáratot fehérre festett, kétszámyas, nyílhegyvégződésü, kovácsoltvas rácsajtó fedi. A padkán áll a kb. 70 cm magas, különleges megfogalmazású Nagyboldogasszony-szobor, mely Máriát telt idomú, életerős fiatal nőként ábrázolja; Istenanyaságát (csíksomlyói mintára) a háta mögötti, keskeny, aranyozott lécekből kialakított mandorla hangsúlyozza. A szobortípus kiválasztását az adományozó így indokolta: Körülnéztem a Ferenciek terén lévő kegyszerboltban, kerestem egy szépet, megfelelőt. Többet is láttam, de akkor a magasból, egy polcról rám nézett. Ott állt, és olyan lenyűgöző volt, hogy egy percig sem tétováztam. Tudtam, hogy csakis Ó kell! Egyébként a csíksomlyói Szűz Mária szobra is egy életerős, kissé parasztosan kerekded arcú ábrázolás. Akkor ebben is hasonlíthatók.19 A kőfal kívül-belül fugázott, a fehérre meszelt betonmennyezetre 12 aranyszínű csillagból koszorút festettek. A bádoggal fedett tető első része nyeregtető, ebből emelkedik a csúcsos huszártorony, amely mögött a tetőzet tompaszögben, egyenesen ereszkedik a hátsó falra. A torony csúcsát gömbre állított kettős kereszt díszíti. A jobb oldali első oszlop lábazatába csurgót építettek, amelybe a mintegy 50 m hosszú csőrendszeren érkezik a Bába-barlang apokás sziklájából fakadó forrás vize. A vizet bevizsgáltatták, emberi fogyasztásra alkalmas. A bejá-18 Adatközlő: Péter József sz. 1961, Palást. 19 Adatközlő: Varsányi Viola sz.1934, Dunabogdány. 36
