Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Tanulmányok, közlemények - Bendikné Szabó Márta: A palásti Babba-kápolna
kus helye volt, és ezt a tényt a mai napig őrzi ott az a hely (Daczó 2000, 179). A Babba neve annyira átjárja az eurázsiai régi népek szóhasználatát, hogy ott, ha Bába nevet is használnak, az eredetileg mindig jóságos asszonyt, vagy jóságos nőistenséget jelentett. Úgy látszik, a szlávoknál süllyedt alá a baba kifejezés a gonosz vénasszony, vasorrú bába ijesztő alakjáig(Daczó 2000, 253) Munkámnak azonban nem célja, hogy a fogalom etimológiájával foglalkozzék, ezt az illetékes szakemberek feladatának tekintem. Sokkal inkább egy Paláston 2007-ben épült kültéri szakrális kisemlék megépítésének körülményeit szeretném nyomon követni, illetve illusztrálni a palócság számára tájidegen, Erdélyben honos elnevezés megjelenését a történelmi Hont megye szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő településén. A hiányzó láncszemet Varsányi Viola asszony jelenti, akinek szülei, Varsányi István és neje, sz. Bihari Aranka az első Csehszlovák Köztársaság idején a községben tanítottak. A családot 1946-ban áttelepítették Magyarországra, de Viola asszony ma is nagy szeretettel emlékezik a falura és környékére: A palásti Kutya-hegy oldalában két barlang van: a Kőlyuk és a Bába-barlang. Ez utóbbin forrás ömlik alá a tágas, csamokszerü barlangba. Az elnevezés okát a régi öregek sem tudták, de nem holmi vasorrú bábára kell gondolni, mert ennek ellentmond az a tény, hogy a barlangból levezető árok alján mindig volt egy fára szegzett Mária-kép vagy szobrocska, és virágot is mindig vittek elébe. (Emlékszem erre gyermekkoromból.) Ezen a helyen tehát ősidők óta Mária-kultuszt ápolt a falu. Történt, hogy 2004-ben elolvashattam Erdélyben P. Daczó Arpád Lukács ferences atya könyvét, a Csíksomlyó titkát. Tudvalévő, hogy a csíksomlyói Szűzanyát Babba Máriának nevezik a gyimesi csángók, székelyek. Lukács atya kutatásai során felfedezte, hogy a Kárpát-medence területén kb. 150 „babbás" helynév található (Bába, Babele, Bába-szoros, Babarunka, Bába köve stb.). Arra a következtetésre jutott, hogy ezeken a helyeken Babba Mária, azaz Boldogasszony kultusza virágzott. Lukács atya könyve bennem is megvilágította a titkot: a Bába-barlang is imádkozó helye lehetett őseinknek! Ezt a hagyományt ápolták a palástiak ősidőktől fogva, átörökítve, úgy, hogy már nem is tudták, miért, de hűséggel ragaszkodtak a hely tiszteletéhez. Ekkor a palásti Honismereti Társasággal elhatároztuk, hogy tudatosítani kell a faluban a Bába-barlang és őseink hitének kapcsolatát. így történt, hogy 2005-ben vettem egy Szüzanya-szobrot a Ferenciek téri kegyszerboltban, s elvittem Palástra,6 Befogadókészség nélkül viszont a legnemesebb szándék is eleve sikertelenségre Ítélt. A palástiak hitéletének magas színvonalára azonban számos történelmi adat utal. Történelmi áttekintés Az Ipolyságtól mintegy 10 kilométernyire északi irányban, a Korpona és a Csábrág (Litava) patak összefolyásánál elterülő település a többi régióbelihez mérten viszonylag népes, a legújabb (2011) adatok szerint 1638 lakost számlál. Első ismert írásos említése Plast alakban történt II. Géza király uralkodásának 18. esztendejében, 1156-ban, mikor Martirius esztergomi érsek okirattal bizonyította, hogy a falu dézsmáját átengedi az esztergomi káptalannak. Tudom az írásból, hogy ki az oltárnak szolgál az oltártól is éljen - látván, hogy testvéreim, a fonti egyház kanonokai, egészen mostani időkig ellátás nélkül vannak, és az apostol intelme alapján a nélkülöző testvéreinkről gondoskodnunk kell, 70 község javadalmainak tizedét a király beleegyezésével és az ország egyetértésével számukra azon jogaimnál fogva átadom, 6 Adatközlő: Varsányi Viola sz. 1934, Dunabogdány. 30
