Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Tanulmányok, közlemények - Bendikné Szabó Márta: A palásti Babba-kápolna
hogy ezen települések plébániái az én jogom alá tartoznak. Ezen adományokat utódaim nem vonhatják vissza, nem rövidíthetik meg, nem változtathatják meg, mivel adománylevelem által ezt a kiváltságot szentesítettem és a királyi pecséttel, mind az arannyal, mind a viasszal az egész ország egyetértésével megerősítettem. Bárki, aki ezt kétségbe vonja, örökös isteni átokkal sújtassék, illetve a királyi bíróság ítéletét vonja magára.1 Az okirat az esztergomi, nyitrai, barsi és honti főesperesség terültén - „ahol Frocol tizedek' - tíz falut jelöl meg, melyek között Palástot (Nyék, Kemence és Bágyon mellett) a honti főesperesség négy jobb jövedelmű települése közé sorolja. A történelem folyamán a község neve többféle alakban fordult elő. Egy 1232-es okiratban, mellyel II. Endre a dézsmát meghagyva az esztergomi káptalannak a zólyomi uradalomhoz kapcsolja a falut, Palasth alakban jelenik meg, mikor pedig 1256-ban Bors fiai esküvel szerzik meg a szomszédos Drénót (Györffy 1987, 227), már Palast formában olvasható. A későbbiekben aztán a Felpalasth (1338), Felsew Palasth (1342), Olpalasth (1358), Eghazaspalasth (1431), Radopalasth (1447), Vlczapalasth (1472) változat egyaránt előfordul. A birtokviszonyok változására utalhat (a Radó család tulajdonvesztésére), hogy a Radópalást megnevezést 1507-ben ismét az Alsópalást váltja fel (Alsopalasth al. nom. Radoplasthya) (Bakács 1971, 169). Az Alsopalasth, Felsewpalasth, Wczapalasth (1500) egy okiratban történő említése arra enged következtetni, hogy a település több kisebb falurészből állt. Az első katonai felmérés (1782-1785) térképén Plastofcze név alatt Alsó és Felső Palást szerepel, a második katonai felmérés (1819-1869), mely a Hont megyei állapotokat 1846 körül rögzítette, már csak Palástot (Plastowce) említ. Thuróczy Károly jegyző 1864-ben Pesthy Frigyes helynévtárába írt dolgozatában a települést Mária Terézia rendeletére öt részközségből {Alsók, Fölsők, Utcca, Gárdon és Tubán) „egybeolvasztottnak” mondja, melyek közül mindegyikben külön bírót választottak, „de efölött még volt egy fő Bíró, ki még ezen Címmel forradalom előtt is élt” (Pesty 1984, 237). A hajdani települések emlékét ma a falurészek megnevezése őrzi. A helységet az egyházi jövedelmek szempontjából a ,jobbak” között számon tartó megállapítás alapján feltételezhetjük, hogy a kor viszonyaihoz képest valószínűleg népes katolikus közösség lakta. Először 1299-ben említett, Szent Györgyről nevezett templomával már a mohácsi vész előtt az egyházas helyek közé tartozott (Bakács 1971, 170). Csáky Károly palásti egyházi emlékekről írt dolgozatában feltételezi, hogy „Szent István II. törvénykönyvének rendelete alapján Hont megyében is megépültek az első templomok. (...) Bizonyára Palást temploma is a legrégebbiek közé tartozott” (Csáky 2002, 1). Ugyanitt olvashatjuk, hogy „Fgy Visegrádon kiadott 1331-es okiratból arra is fény derül, hogy Palást temploma kőből készült (...cum eccl. lapidae...), s családi birtokként szerepelt” (Csáky 2002, 2). A falut főként a Palásthy család uralta, melynek őse, Bors, 1217-ben állítólag II. Endre királytól a Tábor hegyen nyerte az adományt (Csáky 2002, 1). A donációs levél azonban elveszett, viszont tény, hogy a településről nevezett család hosszú évszázadokon át birtokolta az itteni javakat. A Palásti előnevet sok esetben azonban a Palásthy családdal még rokonságban sem álló nemzetségek is viselték, ami egyértelműen palásti birtokviszonyra utal. Az 1332-37. évi pápai tizedlajstromok szerint Palást Laurentius (Lőrinc) nevű plébánosának (Bakács 1971, 170) 1 % márka jövedelme volt, ami után 8 garas tizedet fizetett (Györffy 1987, 171) Krisztus földi helytartójának. A török hódítások idején Palást határában ütközött meg 1552. augusztus 10-11-én a bányavárosokat fenyegető Hadim Ali budai pasa serege az Erasmus von Teuffel győri föka- 7 7 http://www.pht.eoldal.hu/fenykepek/elso-irasos-emlek-1156/dokumentumok/ (letöltve: 2014. 03. 13.) 31
