Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Tanulmányok, közlemények - Bendikné Szabó Márta: A palásti Babba-kápolna
Acta Ethnologica Danubianu 16 (2014), Komárom-Komárno A palásti Babba-kápolna Bendíkné Szabó Márta A Babba-kápolna megnevezés az egykori Hont vármegye székhelye, Ipolyság vonzáskörzetében az 1989-es rendszerváltásig nem bukkant fel. A tájainkon szokatlan fogalommal képaláírásként Csáky Károly egy munkájában találkoztam először (Csáky 2008, 101). A magyar közszolgálati televízió csíksomlyói búcsúról készített tudósításaiban ugyancsak megjelent a Babba Mária megnevezés, ám — emlékezetem szerint - különösebb magyarázat nélkül. Egy, erdélyi barátokra hivatkozó pozsonyi ismerős szerint a babba szó anyácskát jelent. Szűz Máriával kapcsolatban a megjelölés akár elfogadható is lehetne. Ha azonban fellapozzuk Tóth Imre Ipoly menti palóc tájszótára két kiadását, a palócság által használt kifejezések között nem szerepel a fogalom. Mindkét kiadvány (Tóth 1987, 42; Tóth 2007,46) tárgyalja a baba, bába, bábaasszony szavakat, valamint a belőlük képzett szóváltozatokat, de ugyanabban az értelemben, mint a Magyar nyelv értelmező szótára1 vagy a Magyar szókincstár1 2', baba = pályás gyermek, bába = szülésznő, régebben öregasszony, vénasszony, boszorkány. A Magyar etimológiai szótár3 szláv jövevényszóként azonosítja, az említetteken kívül még dajka, nagymama értelmezésben. A bibliai forrásokra hivatkozó Haag lexikonban szintén az általánosan elterjedt definíciót találjuk: „bába: Mind Egyiptomból (Kiv 1,15.19,21: itt a Sifra szépség’és Pua 'ragyogás ’név vsz. mesterséges alkotás), mind Izr.-ből (Ter 38,28) kimutatható. Általában az ismerős asszonyok segédkeztek az »életerős« (Kiv 1,19) asszonyoknak, amikor szültek (lSám 4,20; Rut 4,14). ”4 Az 1862-ben kiadott C'zuczor Fogarasi-féle szótárban végül ráakadtam a babba alakra. A meghatározás szerint „gyermeknyelven am. szép, csinos, csecse’’ jelentéssel (Czuczor-Fogarasi 1862, 369). A palástiak szintén ebben a felfogásban, Szép Mária értelemben használják a Babba megnevezést.5 Daczó Árpád ferences szerzetes, néprajzkutató a székelyek, a moldvai és gyimesi csángók nyelvhasználatára hivatkozva írja: „A magyarok kereszténységre tértükben az ő Boldogasszonyukban Máriára ismertek. Ezért fogadták el m inden további nélkül Máriát, és egészen magától értetődően szerették meg őt. így lesz érthető, hogy Szent István király halála előtt a koronáját ajánlotta fel a Boldogasszonynak (Daczó 2000, 49). Ha valahol Baba, Babba, Babu, Babele helynevet találunk, az azt jelenti, hogy ott Babbának valamilyen kulti-1 A magyar nyelv értelmező szótára. Arcanum DVD könyvtár VI. Lexikonok, adattárak. Arcanum Adatbázis Kft. 2004. 2 Magyar szókincstár. Budapest: Tinta Könyvkiadó 1999, 43. p. 3 Magyar etimológiai szótár. Arcanum DVD könyvtár VI. Lexikonok, adattárak. Arcanum Adatbázis Kft. 2004. 4 Haag lexikon. Arcanum DVD könyvtár VI. Lexikonok, adattárak. Arcanum Adatbázis Kft. 2004. 5 Adatközlő: Hojsza Zsuzsanna sz. 1962, Palást. 29
