Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
In memoriam
vesnost. Habilitoval sa v odbore bohemistika v roku 1971 prácou Svétská píseň kramáŕskä. Pŕíspévek k poetice pololidové poezie - oponentmi boli Josef Hrabák, Karel Palas a Eduard Petrû. Titul DrSc. ziskal v roku 1987 prácou Lidová slovesnost a dnešek a v roku 1989 bol vymenovaný za profesora. V rokoch 1950-1953 pôsobil ako stredoškolský profesor na Vyššej hospodárskej škole v Ostrave, v rokoch 1953-1963 bol lektorom, neskôr asistentom na filozofickej fakulte v Bme a na pedagogickom inštitúte v Brne, v rokoch 1963-1993 pôsobil na Katedre etnografie a folkloristiky FF Univerzity Jana Evangelistu Purkynč (FF UJEP), neskôr Ústav európskej etnológie FF Masarykovej Univerzity. Koncom 60. rokov vyučoval na Katedre českej a slovenskej literatúry a literárnej vedy FF UJEP. Bibliografia jeho knižných publikácií, štúdií, odborných článkov, no i početných recenzií plasticky ukazuje, ako sa v dobovom kontexte vyvíjalo jeho bádateľské tematické zameranie a metodologické nástroje skúmania a interpretácie sledovaných fenoménov. V prácach, z ktorých viaceré vyšli v zahraničí, sa zúročilo aj jeho univerzitné vzdelanie v odboroch čeština a ruština, tiež výborná znalosť nemčiny. Napísal z pohľadu folkloristiky základné práce o tzv. kramárskych piesňach. Priebežne a dlhodobo sa venoval problematike folklorizmu, vzťahom medzi literatúrou a folklórom a tzv. polofolklómym javom. Špeciálne miesto v jeho bádateľskom diele zaujíma teatrologická problematika. Pre mnohých nasledovníkov inšpiratívne vo vedeckej práci uplatňoval prístupy semiotiky a štrukturálnej analýzy žánrov, špeciálne povestí, poverového rozprávania a ľudového divadla. Viaceré príspevky venoval dejinám folkloristiky a osobnostiam vedeckého bádania (Pjotr Grigoijevič Bogatyijov, Kirill Vasiľevič Čistov, Roman Jakobson, Jan Mukaŕovský, Vilmos Voigt, Frank Wollman ai.). V závere vedeckého pôsobenia sa venoval problematike etiky, nacionalizmu, v štúdiu žánra fáme a nápisovému folklóru. tudományi Karának (FF UJEP) Néprajz és Folklorisztika Tanszékén (Katedra etnografie a folkloristiky), később a Masaryk Egyetem Bölcsészettudományi Karának Európai Etnológia Intézetében (Ústav európskej etnológie) tevékenykedett. Az 1960-as évek végén ugyanitt, a Cseh és Szlovák Irodalom és Irodalomtudomány Tanszékén (Katedra českej a slovenskej literatúry a literárnej vedy) is tanított. Önálló köteteinek, tanulmányainak és megszámlálhatatlan könyvismertetésének bibliográfiája hűen tükrözi, hogyan alakult kutatói érdeklődése, módszertani eszközkészlete, illetve miként módosult a vizsgált jelenségek interpretálási módja is. A cseh és orosz szakos egyetemistaként szerzett tapasztalatai, valamint kitűnő németnyelv-tudása jól érvényesült ebben a sokrétű (részben külföldön megjelent) irodalmi munkásságban. A folklorisztika szemszögéből alapművet írt a ponyvaénekekről. Folyamatosan és hoszszasan foglalkozott a folklorizmus problémakörével, az irodalom és folklór, illetve az ún. félfolklór jelenségek kapcsolatrendszerével. Munkássága speciális területét jelenti a teatrológiai problematika. Számos követője számára voltak inspiratívak a különféle műfajok - elsősorban a mondák, hiedelemelbeszélések és a népi színjátszás - szemiotikái és strukturális szempontú elemzései. Több munkájában foglalkozott a folklorisztika történetével, illetve a szakkutatás neves személyiségeinek (Pjotr Grigorjevics Bogatirjov, Kirill Vasziljevics Csisztov, Roman Jakobson, Jan Mukaŕovský, Voigt Vilmos, Frank Wollman és mások) bemutatásával. Az utóbbi években az etika, nacionalizmus, valamint a fáma és a feliratfolklór kérdései foglalkoztatták. Hosszantartó és szisztematikus figyelmet szentelt az ún. másodlagos folklór megnyilvánulási formáinak és alakulásának, s ez a figyelem nemcsak elméleti volt, hanem gyakorlati is (fesztiválok zsűritagjaként és programok szerzőjeként egyaránt). Szakmai sokszínűségéről vallanak a különféle tudományos szervezetekben, társaságokban, szerkesztőbizottságokban betöltött poszt-252
