Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Krónika
Eipel (Alma) szóból alakult ki, s a naptárban augusztus 13-án feltüntetett görög eredetű, Ipolyra magyarosított Hippolit (jelentése: lovakat eloldozó) személynévvel nincs kapcsolatban. Danis Ferenc, a HMGBK akkori elnöke 2003-ban mégis összekapcsolta a látszólag nem összeillő részeket, s mintegy megszemélyesítve a szeszélyesen kanyargó folyót, önkormányzati támogatással és a Pongrácz Lajos Társaság társszervezésével névnapi összejövetelt rendezett a városi strandon, a Sóderoson. A rendezvény egyúttal alkalmat biztosított az egymástól hosszú időn át elválasztott part menti települések, főként az Ipoly előtagot nevükben is viselők kapcsolatteremtésére. A hangsúly kezdetben a községek bemutatkozására helyeződött. Az Ipoly virággal való köszöntése után a rövid kultúrműsorral színesített baráti találkozó piknik jelleggel bírt. A legelső Ipoly-napon a Váci Múzeum Egyesület, a Szécsényi Múzeum Baráti Köre és a Balassagyarmati Honismereti Kör tagjai ünnepeltek együtt a hazaiakkal, előadóként a palóc tájszótár összeállítóját, a bemecei születésű Tóth Imrét köszönthették. A második Ipoly-nap programja a Sigillum Oppidi Saag alapítványnak köszönhetően lényegesen kibővült. Míg a HMGBK által szervezett folklórműsor a Városi Parkban folyt le, a Menora Saag Centrum Artisban kiállítás-megnyitóra, szoboravatásra és az Átrium Európa udvar felavatására került sor. A harmadik Ipoly-napon Ipolytamóc vendégeskedett, bemutatva a települést és a község határában levő geopark értékeit. Az ünneplés már rendezvénysorozattá nőtte ki magát, a múzeumegyesület szinte családias légkörben folyó ünneplésével párhuzamosan koncert, tárlatnyitó, jeles személyiségek részvételével folyó, társadalmi problémákat megvitató kerekasztal-beszélgetés várta az érdeklődőket. Ez az ünneplési forma még három Ipoly-napon valósult meg, aztán lényegében „bokrosodott” a kulturális esemény: az alapítvány Ipoly napok címszó alatt a nyár elejére helyezte rendezvényeit, az augusztusi Ipoly-napot pedig továbbra is a HMGBK szervezte. A 2009-es névnapra az Ipoly Vadásztársaság gulyásfőző versenyt hirdetett, bemutatkozó vendégközségként pedig Ipolybalog érkezett. A balogi hagyományőrzők színvonalas műsora mellett volt egy másik attrakciója is ennek az Ipolynapnak: az ipolysági városi rendőrség díszkísérete mellett az ipolysági római katolikus templomba érkezett Ipolybalogról a magyar Szentkorona hiteles másolata. A hetedik Ipoly-nap egyúttal az ünneplési forma megújulását is hozta. A szobi Börzsöny Múzeum Baráti Köre szintén a társszervezők sorába lépett, és első ízben került sor értékfeltáró konferencia szervezésére. Az indító témakört az Alsó-Ipoly mente középkori hajós- és halászmúltját bemutató előadássorozat adta {Folyami régészet a Dunán, Középkori emlékek a Helemba-szigeten; Szob, Helemba, Letkés hajós és halász múltja a középkori oklevelek tükrében; Rönkhajók a Kárpát-medencében és az ipolyi lelet jelentősége). Azóta a folyó virággal való köszöntése mellett az Ipoly-nap programjának gerincét a helytörténeti-néprajzi jelenségeket bemutató konferenciák alkotják. A kilencedik összejövetelen Koczó József Az Ipolyság környéki középkori vámhelyekről, Koczuba József A Börzsöny gombáiról, Hála József A vizekhez és forrásokhoz tartozó hiedelmek és népszokásokról adott elő. A tizedik Ipoly-napi konferenciát a népművészetnek szentelték. Tóth Edit zenetanár Hz Alsó-Ipoly menti népdalok magyarországi archívumokban című, hangzóanyaggal és énekkel illusztrált előadására szinte rímelt Gyenes Tamás A palóc pásztorfurulya története című, énekkel és furulyaszóval kísért bemutatója. A Honti Múzeum gyűjteményében levő templomi textíliákról Bendík Márta beszélt, Végh József pedig Szondi György és Drégely vára emlékezete címen tartotta új könyvének bemutatóját. Kiss László orvos történész Lübeck János, Hont vármegye főorvosa érdemeit méltatta, majd Nyaralás és fürdőzés a Duna-kanyarban című, történelmi képeslapokkal illusztrált előadásával Mándli Gyula idézte fel a 20. század elejének hangulatát. Utolsó előadóként Istvánfi Balázs dudaszó mellett mutatta be Szikora Jánost, az utolsó palásti dudást. Bár kísérőprogramként az elkövetkező években is megmaradt a hagyományőrző csoportok 228
