Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Könyvismertetések, annotációk
összes szintjén fel tudja göngyölíteni. Hogy egy inkább esztétikaelméleti példán keresztül is illusztráljam ezt a szerkezetet, a kötetben találunk műnem szócikket, amihez kapcsolódik, a műfaj, alműfaj, műfajcsoport és műfaj-hierarchia címszó. Tovább fűzve a sort olvashatunk például típus, altípus, típuscsalád, majd típuskatalógus, illetve típusszám címszavakat. Ezekhez, mintegy oldalról bejön még a tipológiai irodalomtudomány, a morfológia, a morfológiai irodalomtudomány vagy a tipologikus egyezés szócikk. Nem folytatom, mert mindezekből további utalásokkal el lehet jutni az átadás, átvétel, elterjedés vagy az elemi gondolat címszavakhoz. Hogy konkrétabb példát is hozzak, megemlítem, hogy noha a kötetben epika címszó nincs, de az egyes epikus műfajok általában külön szócikket kaptak. Olvashatunk például a meséről mint műfajról, majd annak alműfajairól (állatmese - állatirodalom, hazugságmese, legendamese, novellamese, tréfás mese, trufa, tündérmese stb.) és kapcsolódó fogalmakról (AaTh, antimese, mesemondó, mesekönyv, finn iskola, mesekatalógus, mese- és mondalexikon, mesetípus- és motívummonográfiák, mesevándorlási elmélet, tárgytörténet stb.). Mivel (és minden bizonnyal nem csak azért) a szócikkek eredetileg a Világirodalmi Lexikonban jelentek meg, tehát egy nemzetközi anyag visszatükröztetése a cél, a szakirodalmi szlengben bevett idegen szakkifejezések is helyet kaptak az összeállításban (a mese műfajánál maradva: catch tale, conte de fée, fairy tale, forme irréductible, Geschichte, Märchen, story, tall tale stb.). A - mondjuk - fogalmi és kutatáselméleti, valamint a konkrét jelenségeket bemutató tárgyi címszavakon túl itt is találunk a Világirodalmi Lexikonra, jellemző szerzői (esetünkben inkább: kutatói) címszavakat. Az eredeti megjelenés helyének jellegéből adódóan magyar kutatók külön címszó alatt nem szerepelnek (viszont munkásságuk, eredményeik az egyéb szócikkek irodalomjegyzékeiben markánsan megjelennek), a nemzetközi folklorisztika legjelesebb képviselői ellenben, ha nem is mindig külön szócikkek keretében, de utalásokkal, bibliográfiai adatokkal - azt hiszem - szinte hiánytalanul képviselve vannak.62 További szócikktípust képviselnek a folklorisztika (és rokon tudományok) nemzetközi szervezetei, intézményei. A szerző ide is besorolt magyar anyagot is. A legjobb példa a nemzetközi népköltészeti adattárak, archívumok áttekintése, amelynek keretében - ha arra a legkisebb jel is mutatott - az ott található magyar gyűjteményre is utalás történik. Értelemszerűen a legmarkánsabban a romániai adattárak kapcsolódó magyar anyaga említődik meg, de a volt jugoszláviai és burgenlandi archívumokkal kapcsolatban is rögzíti az ottani magyar gyűjtéseket. Olyannyira részletekbe menő ez a szemle, hogy még a Csemadok valamikori pozsonyi székházában létezett (?) néprajzi Patyomkin-archívumot is megemlíti (283. p.). Mivel a szócikkek eredetileg a Világirodalmi Lexikonban jelentek meg, értelemszerűen nemcsak az európai népek folklórjelenségei kaptak benne helyet (noha kétségtelenül ezek vannak domináns túlsúlyban), hanem az egyéb földrészek folklórként leírható jelenségei is. Amennyiben valóban olvasgatjuk Voigt Vilmos könyvét, akkor olyan fogalmakkal (mint például az azték irodalom, Bidpai, eszkimó és aleut irodalom, griot, imnarja, indián irodalom, trickster-történet, világfolklór stb.) is találkozunk, amelyekkel egyébként nap mint nap nem szoktunk szembesülni. Hogy mit jelentenek? Tessenek felütni a szóban forgó könyvet! Ahogy fentebb már utaltam rá, mindezeket rendkívül gondosan válogatott, továbbmutató, nagyjából 1990 tájékával záruló, gyakran a szócikkek terjedelmét meghaladó terjedelmű iro62 Csak egy példa: a neves prágai mesekutató, Albert Wesselski nem kapott ugyan külön szócikket (nemcsak a Voigt által készített címszavak közt keressük hiába, hanem egyáltalán a Világirodalmi Lexikonból is kimaradt), ám külön szócikkben megtaláljuk Wesselski meseelmélete három alapfogalmának (Geschichte - történet; Gemeinschaftsmotiv - közösségi motívum; Mythenmotiv - mítoszmotivum) részletes bemutatását. 201
