Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Tanulmányok, közlemények - Liszak József: A Szentháromság ikonográfiája a szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékein
2.1. Az Atya, a Fiú és a galamb képében ábrázolt Szentlélek 8. kép: Az Atya, a Fiú és a galamb képében ábrázolt Szentlélek mint Szentháromság stilizált rajza (iß. Liszka József munkája) Magát a kompozíciót tekintve viszonylag egységes csoportról van szó: többnyire a magas, rendesen oszlopszerü emelvényen található szoborcsoport az idős, szakállas férfi alakjában megjelenő Atyaistent, kezében jogarral és/vagy országalmával, jobbján a fiatal, szakállas férfi alakjában társuló Fiúistent, jobb kezében kereszttel, nagyon gyakran a bal kezével a mellkasán (szívén?) ábrázolja. Közöttükfölöttük pedig a Szentlélek lebeg galamb7 képében (8. kép). Ez utóbbi lehet a szobor anyagából is kifaragva (lásd például az 1922-ben állíttatott gányi, vagy az 1933-as datálású csekei példányt: 9. kép), de gyakorta találkozunk fémből (bádogból, öntöttvasból) készült változataival (ilyen az 1902-ben készült ebedi, vagy a 19. század végére keltezhető nagyölvedi objektum: 10. kép). A két emberalak rendesen a földgolyón ül, illetve felhőkön, és közöttük látható a földgolyó (vö. Bagin 2005, 138-139; Danter 2002, 51 ; Dobosi é.n. 251,257; Józsa 2008). 9. kép: Egy tömbből kifaragott Szentháromságábrázolás, Cseke, 1933 (Liszka József felv. 2011) 10. kép: Kőből és fémből kombinált Szentháromság-ábrázolás, Nagyölved, 19. század vége (Liszka József felv. 2012) 1 Megjegyzendő, hogy a galamb képében ábrázolt Szentlélek, főleg a német anyagban önállóan is megjelenhet, gyakran lakóházak belső terének kultikus díszítőelemeként szórványosan a Kárpát-medencei anyagban is előfordulhat. Szacsvay Éva a budapesti Néprajzi Múzeum szoborgyűjteményének katalógusában közli egy ilyen, fából készült „madár” szobornak a képét; 19. századi máramarosi munkának tartja, s úgy véli, hogy „templomi faragvány, ortodox vagy görög katolikus liturgikus tárgy, esetleg egyéni használatból, ablakra, kéményekre készítették” (Szacsvay 2011, 187). A kép alapján tipikus Szentlélek-ábrázolásnak látom, ami a mennyezethez erősítve a ház lakóterében függhetett. 16
