Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)

Tanulmányok, közlemények - Liszak József: A Szentháromság ikonográfiája a szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékein

A vizsgált terület Szentháromság-ábrázolásainak vezető típusa. Tanult szobrászok keze munkáját dicsérő, általában mészkőből készített darabok ugyanúgy találhatóak köztük, mint faragómühelyek kínálatából származó tucattermékek, illetve gyakran az előbbiek mintájára készült, népi kőfaragók munkájára valló, általában festett (polikróm) homokkő alkotások. A legrégibb példánya a térségből 1805-ös keltezésű és Deákiban található. A pontosan datálható darabok közül biztosan a 19. századra tehető 31 darab, 11 pedig a 20. század elő felében készült munka.

2.2. A Szentháromság és Mária megkoronázása

11. kép: Az Atya, a Fiú és a galamb képében ábrázolt Szentlélek mint Szentháromság - kiegészülve Mária megkoronázásával - stilizált rajza (ifj. Liszka József munkája)

A Szentháromság-program gyakran kiegészül Mária megkoronázásának a jelenetével (vő. Diós 2003). Ehhez (11. kép) mintegy átmenetet képez az 1740-ben készített érsekújvári Szentháromság-szoborcsoport. Az oszlop csúcsán elhelyezkedő Atya- és Fiúisten egy koronát tart a magasba, miközben hiányzik az a személy (tudjuk: Mária), akinek azt a fejére helyeznék. A szoborcsoportban található ugyan egy Máriaábrázolás is, de az az oszlop előtt, lejjebb helyezkedik el, s a Szeplőtelen Szüzanya típust képviseli. A teljes koronázási jelenet az 1715- ben készült komáromi, az 1785-ben (?) állított somorjai, valamint az 1851-es ipolyszalkai Szentháromság-szobrokon figyelhető meg.

12. kép: Az Atya, a Fiú és a galamb képében 13. kép: Az Atya, a Fiú és a galamb képében

ábrázolt Szentlélek mint Szentháromság, kiegé- ábrázolt Szentlélek mint Szentháromság, kiegészülve Mária megkoronázásával, Somorja, 1785 szülve Mária megkoronázásával, Ipolyszalka, 19. (L. Juhász Ilona felv. 2010) század (L. Juhász Ilona felv. 2010)

17