Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Tanulmányok, közlemények - Vataščin Péter: Egy ormánsági törpefalu. Kemse település- és közösségvizsgálata
is. A polgármester szerint komolyabb fejlesztésekre nem tudnak költeni, az „alapjáratot” viszont jól tudják tartani. Fontos rámutatni, hogy a falu mérete eleve és alapvetően meghatározza az önkormányzat működését: a kismértékű fogyasztás és az igények behatárolják a mozgásteret, nincs lehetőség komolyabb fejlesztési projektekre. A közmunkaprogram során is adódnak nehézségek, mivel a faluméret miatt a köztéri munkákkal esetenként hamar tudnak végezni az alkalmazottak, amiért időnként külterületi munkaalkalmakat kell nekik találni. Az eddigi felsorolásból kiemelném a közösségi szerepkör meglétét a kocsma esetében, valamint hiányát főleg a vallási intézmények esetében. Fontos jelenség az önkormányzaton belül az önkéntes jelleg, illetve az áldozatvállalás mozzanatai. Gyakorlatilag ezekből kiindulva folytattam a kutatást a terepmunka intenzívebb szakaszában. A kemseiek elképzelései a tágabb térről ráerősítenek az intézmények hiányára. Fiabár a központi települést egyértelműen Sellye jelenti (mivel járási központ), a kemseiek elsősorban a mintegy 1800 fős Vajszlóhoz kötődnek. Az elsődleges/minimális migrációs cél általában ezt a települést határozza meg célpontnak, akár ideiglenesként, akár véglegesként írják le a terveikben. A kutatás ideje alatt egy olyan kemsei származású ember él Vajszlón, aki egyes hétvégéken onnan jár vissza a szülőfalujába. A legegyszerűbb (de egyben sokatmondó) érv a költözési szándék kinyilvánításánál az, hogy Vajszló „mégiscsak központ”. Ez a nagyközség tölti be a közlekedési szűrő szerepét is. A gyér buszjáratokkal innen lehet átszállásokkal megközelíteni a nagyobb városokat. A relatív elszigeteltség miatt teljességgel érthető az a kitüntetett jelentőség, amelyet a gépkocsik élveznek a falvakban („autó nélkül itt nem lehet létezni”). Különösen a vállalkozók esetében fontos a mobilitás a megyeszékhely irányában, amely átlagban negyvenperces autóutat jelent.8 Több adatközlő emellett a már említett északi, homokháti úttól délre eső területeket egy homályosan meghatározott külön egységként fogja fel („olyan, mintha más világba lépne be az ember”), ami alatt a elhanyagoltságot (pl. télen a hó eltakarítását gyakran sokáig halogatják a közútkezelők) vagy a már említett közlekedési nehézségeket értik. Délről az országhatár teljesen zárt, nincs átkelőhely, és kevés helyinek van mélyebb ismerete a szlavóniai túlpartról. A kemsei határ 896 hektárt tesz ki, amellyel felülmúlja a szomszédos Lúzsokét (652 ha), noha annak népessége a kemseinek több mint négyszerese - ezen kívül mindegyik szomszédos község nagyobb határral rendelkezik. A falu határában jelenleg csak két kemsei végez mezőgazdasági termelést (csak egyikük, a polgármester él meg a termelésből), illetve egy család, az alpolgármester és felesége méhészekként a határ két erdős-berkes részén tartanak hozzávetőlegesen 180 méhcsaládot. Rajtuk kívül még egy férfi gazdálkodik keresetkiegészítésként 5,5 hektáron, egy másik pedig vállalkozóként gyógynövényeket gyűjt különböző dűlőkben. Mit árul el az életminőséget vizsgáló „távoli”, kvantitatív megközelítés a Kemsén való életről? A már idézett Pirisi-tanulmány felhívja a figyelmet egy fontos jellemzőre: „...nem sikerült kapcsolatot kimutatni az elérhetőség és az életminőségi mutatók között” a legkisebb falvak esetében (Pirisi 2009, 699). Pirisi Gábor az életminőségre utaló mutatók rendszerezésekor az ún. kapaszkodók között már felsorolja a térség legkisebb falvait, Markócot és Kemsét is. A jelenségre adott válasz inkább egy sokatmondó kérdésnek számít: „.. .az átlagosan kis településméret következtében a mutatókat egy-egy helyi adottság érdemben módosíthatja, míg a településvezetés és ezen keresztül a lakosság, illetve annak csoportjainak fejlődéséhez, fejlesztéshez történő attitűdje is dominánssá válhat.” (Pirisi 2009, 700) Ezt kulcs8 Kemsén összesen tizenhárom gépkocsival rendelkeznek a családok, amelyek közül három háztartásnál van összesen kettő - ezeken felül még két mezőgazdasági traktor és egy teherautó található a községben. 136
