Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Tanulmányok, közlemények - Horbulák Zsolt: Pöstyén magyar emlékei
75). Talán a használt nyelvre is utalhat, hogy emlékirataiban Winter Lajos sok vezeték- és keresztnevet magyarul ír (Tolnai Ede, Majerčák Jenő, Sklubics Natália stb.).17 A pöstyéni magyarok 1945 után és napjainkban A szocializmus évtizedei alatt a pöstyéni magyarokról alig lehet tudni. Jelenlétükre a városban szinte semmi sem utalt. A reszlovakizációs időszak alatt feltehetően döntő többségük nemzetiséget váltott, noha - ahogy erre fentebb utaltunk - a nyelvet azért még mindig megtarthatták. Arról szintén nincs tudomásuk, hogy bármiféle magyar kör vagy legalább valamilyen kötetlen kapcsolattartás létezett volna. A magyarság így a rendszerváltozás után sem éledt újjá. A régi pöstyéni magyarok valószínűleg nem adták tovább a nyelvüket. Arról azonban hallottunk, hogy az idősebb generáció nőtagjai az 50-es, 60-as és még talán a 70-es években is összejártak egy kis beszélgetésre.18 Amik mégis egyértelműen utalnak a magyar jelenlétre, azok a temetői fejfák. Van olyan síremlék, amely identitását nyíltan vállaló embernek állít emléket, de több olyan is fellelhető, amely jól mutatja a nyelvcserét: az egyik generáció nőtagjai -óvá végződés nélkül, a következők már szlovák helyesírás szerint írják a nevüket. Arra is akad példa, hogy a vezetékév előbb magyar, majd teljesen szlovák formában látható egy sírkő vön. Arról, hogy a városban voltak magyarok, a könyvtár magyar nyelvű állománya tudósít. Igaz, ezek a könyvek a gyógyfürdő könyvtárában voltak találhatók. 1958-ban az 1194 szlovák nyelvű könyv mellett 468 volt magyar nyelvű. Ennél több csak a cseh nyelvüekből volt (753). A magyar könyvek 14%-os aránya mindenesetre jelentős magyar jelenlétet feltételez (Kronika II. 116). A fürdővendégek számára kialakított könyvtárat azóta áthelyezték, állománya megfogyatkozott, és 2013-ra már egyetlen magyar könyvet sem találtunk benne. A városi krónika arról is tudósít, hogy hány magyarországi vendég érkezett a városba. Ez nem képezi tanulmányunk tárgyát, de megjegyezzük, hogy gyakran alacsonyjóval száz fő alatti számról van szó éves szinten. Pöstyénben több vezető politikus is gyógyult, többek között Kádár János. A magyarországi kulturális vagy sportkapcsolatokról a krónikában úgyszintén olvashatunk. Érdekes adalék, hogy 1968. augusztus 21-én Pöstyént a magyar Néphadsereg szállta meg. A városi krónika elbeszélése alapján ez semmilyen konfliktushoz nem vezetett (Kronika IV. 27). A hatvanas-hetvenes évektől egyre gyorsabb ütemben gyarapodó város a magyar vidékről is fogadott újabb lakosokat. Nehéz meghatározni, hogy közülük hányán tartották meg nemzetiségüket, ellenben az biztos, ha nyelvüket megőrizték is, identitásukat egyre kevésbé. Mindezek mellett a pöstyéni lakosok részéről itt-ott magyar szót a 80-as években saját tapasztalatunk alapján még lehetett hallani. A magyarság számának rendszerváltozás utáni változásáról két forrásra is támaszkodhatunk. A népszámlálási adatok mellett érdekesek lehetnek a magyar pártok választási eredményei is: 3. táblázat: Pöstyén város népszámlálási adatai a rendszerváltozás után Magyar nemzetiségű %-os arány Magyar anyanyelvű %-os arány 1991 134 0,4--2001 84 0,3 154 0,5 2011 83 0,3--Forrás: 1991: Gyurgyík 1994, 155; 2001: Gyurgyík 2006, 171; 2011: Základné údaje zo sčítania obyvateľov, domov a bytov 2011 ; - - ismeretlen adat 17 Testvére, Imre emlékiratai kapcsán erre az 1920-as évek kapcsán már utaltunk. 18 Stankovská Krisztina, Winter Imre unokájának szíves közlése, 2013. 122
