Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Tanulmányok, közlemények - Horbulák Zsolt: Pöstyén magyar emlékei
4. táblázat: az Együttélés (ESWS) és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM); a Független Magyar Kezdeményezés (FMK), 1992-től Magyar Polgári Párt (MPP); a Magyar Koalíció (MK), illetve a Magyar Koalíció Pártja (MKP); és a Most-Híd pártok választási eredményei ESWS/MKDM FMK/MPP MK/MKP Most-Híd 1990 74'0,32' ** * * * * 1992 2 1-** * * 1994 ** * * 58 0,15% ** 1998 ** * * 79 0,19% ** 2002 ** * * 188 1,08% ** 2006 ** * * 147 1,06% ** 2010 ** * * 6 0,04%481 3,22% 2012 ** * * 7 0,04%435 2,92% Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal: 1994-ig: Nagyszombati járás, 1998: Pöstyéni járás, 2002-től: Pöstyén város;1 Kronika VII., 12;2 a párt kapott szavazatokat, de számuk ismeretlen: Ako volili Piešťany, In Piešťanský týždeň, 1992. június 17., II. évf., 24 sz., 2, a lap szerint az MKDM-Együttélés a Winter utcában kapta a legtöbb szavazatot, ami az itt szavazó furdővendégeknek köszönhető; a városi adatokról a volt Magyar Koalíció Pártja sem saját, sem pedig elődpártjai részéről nem őrzött meg semmilyen nyilvántartást; *- a párt az adott választási évben nem indult, önállóan nem indult vagy még nem alakult meg; - - ismeretlen adat Ha nem is a helyi, de a csehszlovákiai magyarsággal Pöstyénben újra 1990 táján foglalkoztak. Helyben értelemszerűen nem voltak gondok, de az országos szinten felmerülő nyelvi problémákról a városi krónika is megemlékezik. A nyelvtörvény kapcsán azért található olyan sommás megjegyzés, miszerint „való igaz, hogy Szlovákia több magyar nemzetiségű lakosa nem képes szlovákul beszélni, olvasni és írni” (Kronika VI. 179). A Szlovák Nemzeti Párt színeiben indult magyar származású és magyarul kiválóan beszélő pöstyéni is.19 A rendszerváltozások kiváló lakmuszpapírja az utcanevek változása. 1918-ban egyrészt a nevek fordítására került sor (Kolostor utca - Kláštorská, Fürdő sziget - Kúpeľný ostrov stb.), másrészt a magyar kultúrához kötődő neveket cserélték le (Petőfi Sándor utca - Mäsiarská, 1940-től Nitriansky; Deák utca - Republikánska, 1940-től Rázusova), valamelyik magyar vonatkozású név viszont csak 1945-ben tűnt el (Erdödyho - Rooseveltská, 1948/52-től Leninova, 1991-től Pod párovcami stb.) (Bača-Hovorka 1994). Pöstyén magyar emlékei mára igen meggyérültek, de nagy ritkán még láthatók. A legismertebb magyar felirat a Winter utcai volt gyógyszertár külső falán látható. A Hársfa Szálló külső lépcsőjén annak magyar neve 2009-ig még látható volt. Magyar sírfeliratokat őriznek a temetők is. A leglátványosabb talán Fodor doktor családi kriptája. A régi temetőben több teljesen magyar nyelvű sírkő is előfordul, van olyan is, amely még 1919 előtti. Egy család név-, és valószínűleg identitásváltását mutatja egy sírkő. Az új temetőben még mindig megtalálható Winter Rózsa és Veres Pál síremléke is. Pöstyén két zsidó temetőjében úgyszintén vannak magyar nyelvű síremlékek, de a héber nyelvűek egyértelműen abszolút többségben vannak. Mint már említettük, napjainkban számos kiadvány jelenik meg a város múltjával kapcsolatban. Ilyen az Osobnosti mesta Piešťany és az Osobnosti miesta Piešťany 2 [Pöstyén személyiségei 1-2]. Bennük több - bármilyen nemzeti elfogultság nélkül szerkesztett - szócikket találunk, mely bizton magyar nemzetiségű személyre utal. Az is természetesnek mondható, hogy a szakirodalom Winter Lajos és Imre keresztnevét már az 1919 előtti események leírásakor szlovák formában használja. Igaz, van kivétel is. 19 Még a 80-as évek legvégén volt módunk beszélni vele és meggyőződni magyar tudásáról. 123
