Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Tanulmányok, közlemények - Horbulák Zsolt: Pöstyén magyar emlékei
tek (Angyal 2004, 188-193). Hasonló találkozónak Pöstyén 1926. október 12-én adott otthont. Ekkor az Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt nemrég létrehozott közös bizottsága ült először tárgyalóasztalhoz (Angyal 2002, 142). 1928. szeptember 26-án a Magyar Nemzeti Párt tartott ott vezetőségi ülést (Angyal 2002, 158). A magyarok az önálló szlovák állam idején is megtartották szervezettségüket. A korszak magyar napilapja alapján a Magyar Párt helyi elnöke dr. Lukácsy Szilárd, elnökhelyettese Kocsis Géza, titkára pedig Adameczky László volt.15 A két világháború közötti magyamyelvüségre az alábbi táblázatból is lehet óvatosan következtetni, amely a korszak országgyűlési választási eredményességét mutatja a magyar pártok szempontjából. Az eredmény helyes interpretáláshoz a következőket kell tudni: a választások választási kerületekben zajlottak; egy pártnak kerületenként legalább 20 000 szavazatot kellett szereznie, különben az adott kerületben minden szavazata elveszett. Mindez nagyon torzítja az eredményt az olyan helyeken, ahol a magyarság nem volt képes ezt a számot elérni. 2. táblázat: A magyar pártok parlamenti választási eredményei a Pöstyéni járásban Párt 1920 1 1925 1 1929 | 1935 Szavazatszám Magyar Nemzeti Párt 0 ** * Országos Kisgazda és Földműves Párt 0 ** * Magyar és Német Keresztényszocialista Párt 0 * 0 * Magyar és Német Szociáldemokrata Párt 0 0 * 0 Országos Keresztényszocialista Párt * 0 ** Nyugatszlovenszkói Keresztényszocialista Párt * 0 ** Bund der Landwirte, a Magyar Nemzeti Párttal koalícióban * 85 ** Országos Paraszt Párt * 0 ** Országos Keresztényszocialista Párt, Magyar Nemzeti Párt, Zipser Deutsche Partei ** 218 199 Országos Kisgazda-, Iparos- és Munkáspárt ** 0 * Forrás: Voľby do zákonodarných orgánov na území Slovenska 1920-2006; * - a párt az adott választási évben nem indult, vagy önállóan nem indult; 0 - a párt az adott választási évben a választási körzetben nem szerzett legalább 20 000 szavazatot. Annak ellenére, hogy az említett választási törvény miatt a táblázat nagyon foghíjas, a kevés adat alapján mégis ki lehet jelenteni, hogy az eredmény egybevág a népszámlálások mutatta számokkal. Pártkötődésre ugyan csak közvetve lehet következtetni, de az is tény, hogy sok magyar etnikai alapon szavazott. A magyarok és a németek aránya nagy vonalakban hasonlít a magyar-német pártkoalíció választási eredményeihez. A magyamyelvűség a két háború között még megőrződött. A város egyik nevezetessége, a Mankó múzeum magyar felirata megmaradt (Pöstyén-fürdő 1931, 17). A híres sétálóhid felépítésekor négynyelvű táblát helyeztek el rajta (Winter 1997, 48). A soknyelvű nyomtatott fürdővendéglistát magyarul is vezették16 Amikor 1933. november 5-én a városi színházban a magyar revizionizmus ellen tüntettek, a Jelenlevő közönség a felszólalás alatt gyakran és hangosan demonstrált a magyar érzelmű és magyar könyveket olvasó emberek ellen” (Kronika 1. 92). A magyarok számáról pontos képet ad, hogy a gimnáziumba 1937-ben 5 magyar nemzetiségű diák járt (szlovák 129, cseh 12, horvát 1 ) (Kronika 1. 92). Magyarok még vezető pozícióban is voltak. A Rózsa malom utolsó vezetője Hevesi Zoltán volt (Winter 1997, 15 Magyar Hírlap, 1942. március 17. 16 Balneológia Múzeum anyaga. 121
