Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2013 - Acta Ethnologica Danubiana 15. (Dunaszerdahely-Komárno, 2013)

A közép-európai folklorisztika időszerű kérdései c. nemzetközi konferencia előadásaiból - Barna Gábor: Boldog Margit szentté avatási ügye 20. századi levéltári forrásainak értelmezéséről

egyéni élethelyzeteket, eseményeket fogalmaznak meg. Az ügy kimenetele szempontjából különösen az imameghallgatások, a csodás gyógyulások leírása fontos. A posztulátor ezért ezeket külön le is gépeltette. A levéltári anyagban megtalálható tehát a levelek eredeti példánya és az eljárás szabályai szerint részben feldolgozott szövegváltozata is.

A prédikációk, az egyházi népénekek, a rítus- és szertartásleírások kiemelik Margit alázatos személyiségét, folyamatos vezeklését, életének engesztelő voltát. Ezek a szövegek tárgyilagosabbak, többnyire egyes szám harmadik személyben vagy többes szám első személyben fogalmazták őket. Nem az egyéni élet eseményeit mondják el, hanem egyfajta távolságtartással az utókor véleményét fogalmazzák meg Margitról. Objektívebbek tehát a leveleknél.

Ugyanez vonatkozik a képzőművészeti alkotásokra-, festményekre, templomi falképekre, szobrokra, kis szentképekre is, amelyekből elég sok született.4 A bennük ábrázolt Margit alakja az utókor képét fogalmazza meg. Általánosító, távolságtartó és idealizáló módon. Bennük állandósult Margit ikonográfiája: domonkos apáca, szép királylány, attribútumai a korona, liliom, feszület, másodlagos elemként megjelenik a Margit-szigeti kolostor képe, vagy annak egy részlete.

A jelentések és kérvények (postulationes) mind a szabályozott hivatalos eljárás szükséges, formalizált, hivatalosan előírt és elvárt szövegelemei. Ezek tartalmilag lehetnek szubjektivek és objektívek, az előterjesztőtől, írójától függően. A jelentések inkább az ügymenet állásáról tájékoztatják az érintett felet: szerzetesi elöljárót, a püspöki kart. Minél magasabb hivatalt tölt vagy töltött be valaki (hercegprímás, püspökök, miniszterelnök, kormányzó, kormányzó felesége stb.), annál inkább hivatalos stílusban íródtak kérvényei (postulatio). Ám ettől lehetnek eltérések: némely főnemesi származású egyén egészen szubjektív hangú levelet írhatott akár magának a pápának, egyes bíborosoknak is. Ezek szövegéből kiderül az is, hogy Margit szentté avatását nemzeti és egyházi szempontból miért tartják fontosnak.

Az újságcikkek szövege természetesen lehet szubjektívabb és objektívabb. A levéltári anyagban lévő cikk-kivágások többnyire a hazai katolikus szellemiségű sajtóból, ritkábban az olasz, a német s az amerikai sajtóból származnak. A külföldi cikkek hangvétele inkább tárgyilagos, tájékoztató. Mindegyik hozzájárult azonban ahhoz, hogy Margitról, tiszteletének egyes elemeiről, magáról az eljárásról az olvasóközönség információkat nyerjen, s ezáltal formálták a Margitról szóló képet.

A versek, drámák, regények és a regényből készült film természetesen szubjektív művészi alkotások. Van közöttük amatőr szerző színpadi műve és verse éppúgy, mint elismert iróé és költőé. A művészi megvalósítás eltérő szintje mellett azonban a Margitról kialakított kliséket erősítették az olvasóban és a nézőben. A regények és drámák epizódjai természetesen fikciók, ám minden esetben többé-kevésbé kötődnek vagy ragaszkodnak a történeti kutatás által feltárt 13. századi valósághoz. A történeti szakirodalom ebben a korban tárta fel és publikálta Európaszerte Margit legendáit, képi ábrázolásait, nemegyszer addig nem isméit adatokat is felszínre hozva. Ezek szerzői egyetemi tanárok, művészettörténészek, szerzetesi történészek voltak. Ezáltal részben intemacionalizálta is a szentté avatás folyamatát, hiszen olasz, osztrák, német, francia, amerikai, lengyel szerzőket vont be, illetve ezeken a nyelveken fejtett ki propagandát. A szaktudományos írások szolgáltattak háttérismeretet a regényírók számára.

Ha kronológiailag tekintjük át a különböző forrástípusok felbukkanását a szentté avatási eljárás egész folyamatában, s a révükön kibontakozó Margit-képet, akkor azt mondhatjuk,

4 A fellendülő kultusz nyilván jó piaci lehetőséget is teremtett a képzőművészek számára alkotásaik eladásához. Pályázatokat is kiírtak, több egyéni megrendelés is született.

87