Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2013 - Acta Ethnologica Danubiana 15. (Dunaszerdahely-Komárno, 2013)
A közép-európai folklorisztika időszerű kérdései c. nemzetközi konferencia előadásaiból - Verebélyi Kincső: A szokáskutatás lehetősége az európai entológia keretében és azon túl
letalkotás jegyében történt. Megállapításaim a folklorisztika/néprajz mint diszciplína egészére és nemcsak a szokáskutatásra vonatkozik. A paradigmaváltás Németországban például a falkensteini fordulat jegyében mintegy a korábbi, már akkor sem elméletmentes felfogással szembeni szakításként valósult meg. (Brückner 1971) Az egyetemi tanszékek el is kezdték az átkeresztelkedést. (Korff 2005) A néprajz és európai etnológia (Volkskunde und europäische Ethnologie) megnevezés még a hagyományos, leíró jellegű megközelítések és az újabb elméleti elgondolások összekapcsolását tükrözi, az európai etnológia pedig az általános összefüggések, az elméletek iránti igényt. Mindeközben a népzene vagy a népmese kutatásának a keretévé az erre szakosodott intézmények váltak. Emlékeztetőül idézzük a néprajz tudományszak különböző nyelvű megnevezéseit a 20. század első feléből (Shippers 1991, 149): Volkskunde Folklivsforskning/Folkemindevidenskab D etnológia Laographia Etnografija Ludoznawstwo Národopis vagy Lidopis Néprajz Arts et traditions populaires/Folklore Ethnology/Folk-Lore/Folk Live Studies Artes y Costumbres Populares/Etnologia német nyelvterületen skandináv országokban Olaszország Görögország U.R.S.S. Lengyelország Csehszlovákia Magyarország Franciaország Egyesült Királyság Spanyolország A népi jelző a terminusokból mára kikopott. Érdekességként jegyezzük meg, hogy a folklorisztika némely területét illetően egyszerűen nem lehetett a réginél jobb kifejezést találni: Volksmusik és Volkstanz. A folklór terminus használatának a története sem kevésbé tanulságos: Amerikában még folyóirat cime is őrzi a kifejezést,9 Franciaországban Arnold Van Gennep után egyedül a nemrég elhunyt Calude Gaignebet nevezte magát folkloristának. A népszokás mint kifejezés használata a fentiekhez hasonló módón megkopott, eltűnt, behelyettesítődött. A néprajz/folklorisztika terminus változatos értelmezésére: (Ben-Amos 1972). Európa-szerte a 20. század második felétől jól láthatóan a múlt, a történeti múlt értelmezésében bekövetkezett változások voltak hatással. A különféle meghatározó történésziskolák és - szemléletek valamennyi változatának a részletes bemutatása itt nélkülözhető, mivel számos ilyen áttekintés olvasható. A mentalitástörténet, új történetírás, mikrotörténelem stb. hatása nagyon sok helyen csupán a címszavak átvételében mutatkozott meg, nem pedig az eredeti, adaptálni szándékozott elméleti elgondolások és módszerek valódi felhasználásában. A szokáskutatás ugyan korábban is támaszkodott történeti adatokra, ami azonban az ősiség/régiség bizonyítását szolgálta. A népszokásokat illető történeti adatok dokumentumérréke finoman fogalmazva is kérdésessé vált azokban az esetekben, amelyeknél az adatok nem épültek be széles körű társadalomtörténetbe. Ahol a történettudomány az eseménytörténetről más irányokba tért, ott a népszokás történetisége átkerült a történelemről szóló diskurzusokba. (Dülmen 1990a; Dülmen 1990b) A történelem, a múlt - nevezzük itt egyszerűen így - korábbinál differenciáltabb felfogása a néprajzi érdeklődésnek a jelen felé való fordulását is magával hozta. Ez azonban nem az un. jelenkutatást vagy változásvizsgálatokat jelenti egyszerű-9 Például: The Journal of American Folklore. 69
