Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2013 - Acta Ethnologica Danubiana 15. (Dunaszerdahely-Komárno, 2013)

A közép-európai folklorisztika időszerű kérdései c. nemzetközi konferencia előadásaiból - Verebélyi Kincső: A szokáskutatás lehetősége az európai entológia keretében és azon túl

en, hanem a néprajzi tények környezetét alkotó, magukat e tényeket létrehozó összefüggések rendszereinek az újragondolását, feltárását, meghatározását és kontextualizálását is. (Beyer-Hiimäe 2001; Gemdt 1988; Gerndt 1997; Gemdt 2002; Göttsch-Lehmann 2001) A kezdetek óta nemcsak magának a szaknak a ki- és felépítése zajlott, hanem a vizsgálat tárgyának a körülhatárolása is, ami egyben a szociokulturális környezettől való eltávolítását, sőt elszakítását is jelentette. A második világháború után, az egykori szocialista országokban a csak tiszta forrásból bartóki kijelentés félreértelmezése alapján a néprajzi tények figyelembe vett összessége entitásként feltételeződött. Ennek a lebontása nagyon különböző módón ment végbe Európában. Az ún. Bausinger-iskola immár több generáción keresztül valóban a diszciplína dekonstmkcióját eredményezte. (Zimmermann 2005; Jeggle 1988) Másutt ez a folyamat el se kezdődött, vagy csak részterületeket érintett. Ez azt is jelenthette, hogy ezek közül egyesek akár ki is válhattak az egykori kérdéskörből. Figyelembe vehetjük azt is, hogy több tudományszak is hatott az említett átalakulási folyamatokra. A szokáskutatást illetően kiemeljük a szociológiát, valamint a különféle neveken emlegetett szimbolikus, kulturális, politikai stb. antropológiákat. (A történettudományok ún. antropologizálódását itt csak jelezzük: Burke 2005, 17-22)

„...A tudományok felosztásának, úgymond, a dolgok szemléletéből, nem pedig nevek és legkevésbé már eredetökben is bizonytalan jelentésű s ehhez képest folyton ingadozó értelmezésű nevek meghatározásából kell kiindulnia. ” (Katona 1978, 23)

A szociológia az indulásától kezdve a jelen társadalmának a felmérésére és értelmezésére irányult. A jelen folyamatként a mindennapokban realizálódik, amelynek a bemutatása az általánosítható vonások feltárásáig is eljut, de keretet biztosít a csoportspecifikus jellemzők megállapításához is. A mindennapok vizsgálata konceptuális rokonságot, sőt analógiát hozott létre az ún. új történettudományok, az „újrarajzolt néprajz” és a szociológia között. (Természetesen a szokáskutatás alkalmazkodhatott is mindehhez.) Józanabb körökben, európai viszonylatban is vitákat gerjesztett az angolszász antropológia térhódítása. (Bromberger 1987; Piette 2010; Schindler 2002, 276-294; Stoklund 1972) Kezdetekben az antropológia kis létszámú, áttekinthető emberi közösségeknek mint egész rendszernek a működési logikáját igyekezett feltárni. A későbbiekben a tagolt és bonyolult szerkezetű társadalmaknál, annak részterületein belül végzett vizsgálatok tártak fel olyan logikákat, amelyek az általánosítás különböző szintjeit érhették el. (Clifford-Marcus 1986) Nem könnyű különösen a 20. század elejének szakirodalmát forgatva annak a megállapítása, hogy az angolul antropológiának, másutt etnológiának nevezett tudományszakok egyáltalán eltérnek-e egymástól, vagy csak fordítási problémáról van szó.10 Az etnológia fogalmáról és tárgyköréről nagyjából ugyanazt mondhatjuk el, mint az említett európai antropológiáról. Katona Lajos számára már a 19. század végén nyilvánvaló volt, hogy a néprajz nemcsak leíró tudomány, hanem éppen hogy lehetővé teszi a világ észlelése társadalmi módozatainak akár heurisztikus jellegű bemutatását is. Az etnológia körüli controversiákat illetően - amelyek már a 19. század végén, a 20 sz. elején is megmutatkoztak - így nyilatkozik:

A csomó feloldására irányult törekvésünknek csak egy kísérlet ígér sikert. Ez abban áll, hogy az ismeret tárgyainak és a szemlélet módjainak egymáshoz viszonyításából egyfelől s másrészt a tudomány általános fogalmánakjegyeiből kiindulva jelöljük meg a tudományok rendszerében az

10 Itt a XIX. század végének és a XX. század elejének a terminusaira gondolunk elsősorban, és nem térünk ki az ún. kulturális antropológia és a társadalomantropológia közötti különbségekre, sem a Rethinking Anthropolgia vagy a Writing culture problémakörök részletes tárgyalására.

70