Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2013 - Acta Ethnologica Danubiana 15. (Dunaszerdahely-Komárno, 2013)
A közép-európai folklorisztika időszerű kérdései c. nemzetközi konferencia előadásaiból - Verebélyi Kincső: A szokáskutatás lehetősége az európai entológia keretében és azon túl
sokban rendületlenül tartja magát. Ám az is tény, hogy Emily Lyne skót kutató kezdeményezésére a SIEF2 Ritual Year elnevezésű, nemzetközi kutatókból 2004-ben megalakult munkacsoportja 2005 óta évenkénti rendszerességgel tart konferenciákat az év ünnepeiről, alkalmanként más-más színhelyen, és ily módon más-más tudományos közegben. (Mifsud- Chircop 2006)3 A kiadványokból megállapítható, milyen érdekes, olykor furcsa és meghökkentő az avítt és a korszerű hangvételű tanulmányok együttese. A legkülönbözőbb intézményekből jövő, alkalmanként erősen változó tudós szerzők ebben a keretben azonban nem igazán reprezentálnak összefüggő, valódi kutatási iskolákat, tendenciákat - legfeljebb saját, személyes tájékozódásuknak az irányait. A már 1988-ban megalakult EURETHNO munkacsoport is nemzetközi összetételű, szintén évenként tart tanácskozásokat, ám a témák nem feltétlenül az év szokásaihoz vagy ünnepeihez igazodnak. (Fournier 2008).4 1989-ben Castelgandolfóban alakult meg az European Association of Social Anthropologist, az EASA, amely e tudományszak kutatásának helyzetéről kíván tájékozódni, kétévente megrendezésre kerülő konferenciáin.5 Vannak hírek arról, hogy e szervezet keretében spanyol indítványra Anthropology in Europe címen kutatás kezdett szerveződni 2008-ban, ám hozzánk további hírek nem jutottak el (Segalen-Barrera-Gonzáles 2008).6 Ezt a néhány adatot azért idézzük, hogy érzékeltessük, milyen erőteljes az igény az elmúlt húsz évben a tudományszak önmeghatározására, az európaiság meghatározására. Egyfelől érzékelhető az elméleti igényességre való törekvés, másfelől hiányzik egy elfogadott módszertan. (Bendix-Eggeling 2004; Chiva-Jeggle 1987; Hann-Sárkány-Skalnik 2005; Kramer 1992; Segalen 2001) Az antropológia, etnológia, néprajz illetékességi köreit és kérdésfelvetéseit illető viták középpontjában a kultúrafelfogások, az időkeretek, a gazdasági-társadalmi meghatározottságok és mindezek kölcsönhatásai állnak, ami természetesen a problémafelvetéseket is meghatározza. Ebben a keretben válnak ugyancsak meg-megújulóan kérdésessé a folklorisztika művelésének lehetőségei. A folklórművészetek - néptánc, népzene - mellett a szövegfolklór hagyományos és mai formáinak a kutatása még nem adta fel állásait.7 Azt mindennap tapasztalhatjuk, hogy a folklór él, csak a folklorisztikát illetően hangzott el már 1998-ban, hogy krízisben van. (Kirschenblatt-Gimblett 1998) A vélemények nem ennyire egyértelműek: az 1962-ben Antwerpenben megalakult The Society for Folk Narrativ Research ebben az évben is megtartja szokásos konferenciáját, a 16-ikat - a részvétel méretei - 250 jelentkező - is bizonyítják, hogy van még téma és előadó.8 Szokáselméleti kérdésfelvetéssel azonban önállóan nemigen találkozhatunk az antropológiai/etnológiai/néprajzi szakirodalomban. Némileg sommásan kijelenthető, hogy ahol és amennyiben a népszokáskutatás önmagát a korábbi folytatásaként tételezi fel, ott nincs szokáselmélet. Ahol a paradigmaváltás megtörtént, ott az többnyire az elméletkeresés és elmé2 Magáról a SIEF-ről itt nem teszünk említést, mivel ez a szervezet munkacsoportjaival és rendezvényeivel együtt jól ismert Európában. Tájékozódni lehet: www.siefhomme.org 3 http:// www.theritualyaer.wordpress.com és e.lyle@ed.ac.uk 4 http://www.eurethno.altervista.org 5 http://www.easaonline.org 6 Européan Association of Social Anthropologist cím: abarrera@cps.ucmes 7 Ki hinné, hogy a legmodernebb számítógépes szövegelemzési kutatási program ma is Táltos néven ismert a nemzetközi szakkörökben. A kutatási módszer egyik kidolgozója, Darányi Sándor az 1990-es évek elején az ELTE BTK Folklore Tanszék egyik pályázata keretében, magyar hiedelemszövegekkel dolgozva alakította ki módszerének meghatározó elemeit. 8 www.isfhr.org 68
