Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2013 - Acta Ethnologica Danubiana 15. (Dunaszerdahely-Komárno, 2013)
A közép-európai folklorisztika időszerű kérdései c. nemzetközi konferencia előadásaiból - Krekovičova, Eva: A közép-európai folklorisztika időszerű kérdései
A közép-európai folklorisztika időszerű kérdései Eva Krekovičová I. A 20. és 21. század történelmének korrelációjában - a közép-európai folklorisztika, etnológia és bizonyos mértékben az etnomuzikológia perspektíváinak elméleti és módszertani törekvéseit figyelembe véve - paradigmaváltásokra került sor az etnológia (a néprajzhoz viszonyítva) alakulásában. Ebben az összefüggésben - Niedermüller Péter véleményét osztva az európai etnológiát „nem a modern kor produktumának kell tekinteni, mint a néprajzot, a vagy a kulturális és szociális antropológiát, hanem a radikalizált modem kor gyermekének és a történelmi és társadalmi változások fázisaként kellene tekintenünk rá.” (Niedermüller 2002, 294), ezt a fázist „második modem kor”-nak nevezik. Az európai etnológia paradigmaváltásával kapcsolatos aránylag gazdag irodalomból kiemelhetjük Wolfgang Kaschuba munkáját (Kaschuba 1999). Bevezetésképpen megemlíteném, hogy az utóbbi húsz év során a folklorisztika is szembesült a kor különféle elméleti, módszertani és gyakorlati kihívásival. Változnak a domináns problémakörök, a koncepciók, az elemzés kategóriái, bővülnek a szociális kommunikáció formái, kicserélődnek a vizsgált kulturális jelenségek hordozóinak és fogyasztóinak csoportjai, stb. Néhány kutató ennek függvényében „krízisről” beszél. (Kirschenblatt-Gimblett 1998). E kérdéskör kapcsán a folklorisztika határait/határát feszegető különféle szakmai megbeszélések folynak, s az egyik fő kérdés, hogy egyáltalán ki kell-e jelölni ezeket a határokat, vagy sem. A vita témája lényegében a folklorisztika, mint tudományág identitása, kutatási területe és a jövőbeli perspektívái. Felvetődik a kérdés, miszerint szükség van-e arra, hogy a folklorisztikát külön tudományágnak tekintsük? Mi az ami - a poétikai, esztétikai és bizonyos mértékig a művészettörténeti nézőpontokon túl - a folklorisztikában egyedülálló, és amit nem helyettesíthet más tudományág? Az európai etnológia kapcsán felvetődik a kérdés: miben nyilvánul meg a paradigmaváltás, s milyen hozadéka van a folklorisztika számára ennek a „fiatal“, „újonnan konstruált“, ebben a térségben 1989 (Kaschuba 1999) után aktuális tudományszaknak, amely kutatásának tárgyára egyrészt a globalizáció perspektívájából és a az aktuális kulturális és társadalmi folyamatok dinamikája szempontjából tekint, azonban a tudomány korábbi időszakának ismereteit felhasználva ezt egyúttal új megközelítésből teszi. II. A változások a folklorisztikában hatással vannak a terminológiára is (a „terminológiai gátakkal“, vagy „csapdákkal“ összefüggésben), valamint visszatükröződnek a kutatási célok elméleti-módszertani szempontokban is. A kontinuitás versus diszkontinuitás szempontjából ezek a változások egyes országokban - ha eltérő mértékben is - kivetítődnek a saját kutatási „nemzeti tradícióikra“, valamint a történelem által befolyásolt kultúrpolitikai tapasztalatokra is. A konkrét kutatók hozzáállása a koncepciók és a megközelítések szempontjából eltérést mutat. Külön szerepet játszik az ún. „nemzeti iskolák“ kontinuitása, elsősorban az európai 57
