Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2013 - Acta Ethnologica Danubiana 15. (Dunaszerdahely-Komárno, 2013)
Könyvismertetések
sze túlhaladó perspektívába kerülnek. A 18. század második felétől követhetjük nyomon a táj és település történetét olyan részletességgel, hogy erre támaszkodva megértsük a keresztállítás gyakorlatának társadalmi hátterét is. Azok a történeti adatok, amelyek például a korábbi fakeresztek állítására, majd azoknak kőkeresztekkel való felváltására, azután a keresztállítás gyakorlatának elhalványulására, majd az irántuk való érdeklődés felújulására vonatkoznak - szépen mutatják a történelem nagy mozgásait „alulnézetből”. A templom, a temető, a kereszt nemcsak szakrális objektumok, amelyeknek állapotát az egyház-látogatási jegyzőkönyvek leírják, hanem az alapítványi levelek, egyletek, adományok regisztrációja révén láthatóvá válnak az egyes emberek is. Nebojszki László sorra veszi mind a 22 keresztet, egy szentképes oszlopot és 7 más szobrot: nemcsak a keletkezésre vonatkozó adatokat gyűjtve össze, hanem olyan tárgyleírást is adva, amely mérnöki precizitással, ugyanakkor művészettörténeti igényességgel rögzít minden részletet. A szerző nagy figyelmet szentelt a kereszteken olvasható feliratoknak, amelyek jobbára német nyelven fogalmazódtak meg, de találunk közöttük horvát és magyar nyelvűeket is, ékes bizonyítékaként annak, hogy az itt lakók egymás nyelvét a szó igazi értelmében véve értették. Katymáron is vannak magánerőből, fogadalomból, valakinek az emlékére szentelt, illetve a közösség által, közösségi tereken állított keresztek. Valóságos nyomozói szenvedéllyel kutatja szerzőnk az emlékállító személyére, egész családjára vonatkozó adatokat. A háttéradatok elemzése lehetővé teszi, hogy élettörténetek részleteit sikerüljön felvázolnia, legalábbis olyan szempontból, amelyből kiindulva következtethetünk az emlékállítás konkrét és személyes indokaira. Özvegy állíttatott keresztet férje balesete színhelyén, egy apa pedig két fiával, mivel az anya már meghalt stb. Amikor a férj és mindkét felesége nevét olvashatjuk a kereszt dedikációjában, akkor a kegyességen kívül a családot összetartó érzésekre is gondolhatunk. Még olyan történeti, helytörténeti érdekességek is kiderülnek a keresztállítás kapcsán, hogy melyik határrészben keresztezték egymást az olyan utak, amelyeken gyakran betyárok támadták meg a kereskedőket, vagy hogy mennyire Isten áldásának tartották az itt lakók 1942-ben a határrendezést. Mára már valamennyi a községé: számos esetben a szakrális emlékek felújításának költségeit is a hívek közös adományai, áldozatkész támogatók, egyesületek fedezték és fedezik. A könyv egyik legérdekesebb részében a keresztekhez, a kálváriához fűződő, az emlékezet alapján még rekonstruálható vagy ma is gyakorolt szokásokról, eseményekről olvashatunk. Csodálkozva értesülünk például arról, hogy a katymári templom bejárata mellett kialakított Szent Sírnál egykor két szuronyos katona állt őrt a húsvéti feltámadáskor. Ilyen szokást a határ túloldaláról, Csantavér, Csonoplya, Szentmihály, Szenttamás, Mohol, Udvarszállás községekből, a görög katolikus Hajdúdorogról, valamint Erdély néhány tucat katolikus falujából írtak le a magyar néprajzosok. Lehet, hogy valamilyen korábban általánosabban ismert és gyakorolt népi vallási gyakorlat maradványa ez? Az ismertetett két könyv a címekben megjelölt tárgyakon kívül tehát a katymáriakról, életükről, múltjukról és jelenükről, azaz sok mindenről szólnak. Lesz az olvasók között olyan, aki a saját családját, rokonait, utcabeli ismerőseit, azok felmenőit találja meg, és lesz, aki csak a népi kegyesség történeti dokumentumait látja meg a szövegekben. A közös emlékezet szolgálata tiszteletet érdemel és érdeklődésre tarthat számot a nem lokálpatrióta olvasók körében is. Mivel az Argumentum Kiadó jelentette meg a köteteket, nem meglepő, hogy szerkesztésük - Láng József munkája - kivételesen gondos és pontos. Az ábrákkal, jegyzetekkel, névmutatókkal, színes képekkel, táblázatokkal, térképekkel bőven, mégis mértéktartóan ellátott köteteket öröm kézbe venni és tanulságos elolvasni. A német és horvát nyelvű összefoglalás a magyarul már vagy még nem tudó érdeklődők számára is nyújt elégséges információt. 217
