Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2013 - Acta Ethnologica Danubiana 15. (Dunaszerdahely-Komárno, 2013)
Könyvismertetések
Ián nem publikált részletet megtudhatunk belőle Bartók Béláról is, azonban ez a kötet sokkal inkább a címben is említett mű, a Cantata profana életrajza: születésének története, fogadtatása, hatása, s mai napig tartó utóélete. Az olvasás párbeszéd, vallja az elsősorban történészként számon tartott Miskolczy Ambrus, s ezt a gondolatot igyekszik jelen kötetében is szem előtt tartani. Rendkívül olvasmányossá teszi az egyébként igen nagyszámú információt és komoly elméleti elgondolásokat tartalmazó kötetet, hogy a szerző nem ragaszkodik a tudományos publikációktól elvárt hivatalos formákhoz. Nyíltság, őszinteség, sőt olykor jó értelemben vett személyeskedés jellemzi a kötetet. A szerző nem riad vissza a köznapi, sőt olykor vulgáris szavak használatától, a kritikától, illetve adott esetben az önkritikától, a tudományosság tabuinak megsértésétől, illetve saját szubjektív véleményének kimondásától sem. Politikai kérdések is előkerülnek a műben, azonban értékelendő, hogy a szerző nem merül el ezekben, nem akar igazságot tenni. Miskolczy Ambms végig az „olvasóval marad”, vele együtt haladva követhetjük útját a témát övező tudományos szövegek és kutatási eredmények útvesztőiben. A tárgyalt kor (XIX. század vége - XX. század első fele) eszméinek, szellemi áramlatainak ismertetését, légkörét a szerző nem a maga szavaival fogalmazza meg, hanem Bartók Béla kortársai által magukról, másokról, illetve a világról írt szövegek, gondolatok bemutatásával igyekszik mélyebben megértetni. Erre is szükség van ugyanis ahhoz, hogy a szerzővel és Bartókkal együtt végigjárhassuk az utat, amely a tárgyalt zenemű és költemény születéséhez vezetett. Az út első állomása a folklór iránti érdeklődés megélénkülése adott időszakban , illetve a falu és a népzene Bartók általi felfedezése, hiszen - ismét Bartók szavaival élve - ,pl falusi muzsika a zeneszerzőnek az, ami a tájképfestőnek a természete Öt azonban nem csak a magyar népzene érdekelte, a szlovák, román, szerb nyelveket is megtanulta, így jutott el a román kolindákhoz is, melyek a Cantata profanát inspirálták. Miskolczy Ambrus a tudományos eredmények és viták ismertetésével alaposan körüljárja a kolinda szó jelentését, az eredetkérdést, a szokást ért különféle hatásokat, illetve kapcsolatát más román szokásokkal, illetve a magyar regöléssel is. Ezt követően Bartók kolindákhoz vezető útját követhetjük nyomon a politikai és családi háttér bemutatása, majd a zeneszerző olvasmányai nyomán. Mivel Bartók nem volt túl közlékeny személyiség, szellemi útjának megismeréséhez Miskolczy a kortársak - többek között például Balázs Béla - naplóit, a korszakban élénken jelen lévő nemzeti és zsidókérdés körül forgó vitákat s a korabeli irodalmi alkotásokat hívja segítségül. Az eszme- és irodalomtörténeti kitérő után a folklór mezejére lépünk. A román kolindák világképének megfejtése Bartók Bélát is foglalkoztatta, így a kötetben részletesen olvashatunk a román kolindálásról és a korábban gyakran elhallgatott dekolindálásról, a román folklórkutatás ezzel kapcsolatos eredményeiről, illetve az ideológiai és kiadási problémákról. Minden nemzeti kultúra kölcsönöz ugyanis, azonban ezek kutatása és kimondása olykor politikai nehézségekbe ütközik. Ezzel pedig Bartók is találkozott. A Cantata profana születéséhez közeledve a vadászkolindák - az oroszlán-, illetve szarvasmotívumot tartalmazó szövegek — ismertetése, illetve értelmezési hagyományaik bemutatása következik. Külön érdeme a kötetnek, hogy sok szövegpéldát közöl nyersfordításban, egyebek között azt a két 1914-es gyűjtésből származó konkrét szöveget is, amelyek a később A kilenc csodaszarvas alcímmel megjelent Cantata Profana librettójának alapjául szolgáltak. Az utat, amely a két vadászkolindától a költeményig vezetett, a szövegváltozatok, fordítások egymás mellé helyezése, összevetése alapján követhetjük, bepillantást nyerve ezzel az alkotás folyamatába is. Székely János nyomán Miskolczy Ambrus is többször kiemeli és hangsúlyozza azt a fontos megállapítást, hogy a Cantata profana - amely Bartók alkotása, és amely népi elemek fel213
