Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2013 - Acta Ethnologica Danubiana 15. (Dunaszerdahely-Komárno, 2013)

Könyvismertetések

Kulik Melinda Fejezetek az Óbecsei Ipartestület történetéből 1885-1914 között című cikkében a kisváros ipartestületének működését és a tanonciskola alapítását, működését írta le. Külön kitért a testület székházának építésére, az egyesületi zászló elkészíttetésének körülményeire és bemutatta a testület részvételét az Ezredévi Kiállításon.

Silling Léda Jegyzetek és pillanatképek az óbecsei vásárról címmel írt cikket a kisváros vásártartási jogának történetéről, elemezte a településnek a tiszai vásárvonalban betöltött szerepét és felvillantott képeket a helyi vásár és pótvásár világáról is.

Szerda András A fa útja Máramarostól Obecséig című tanulmánya az óbecsei tutajosok és fűrésztelepek működését mutatja be a kisváros gazdasági életében. A cikket a kötet szerkesztője látta el jegyzetekkel és egészítette ki forrásokkal.

Glässer Norbert és Simon András szerzőpáros A bércséplés mint polgári vállalkozás címmel az óbecsei határban működtetett cséplőgépek tulajdonosi hátterét vizsgálva a vállalkozást és az ahhoz kapcsolódó vállalkozói életformát, életstratégiát mutatta be.

Dévavári Beszédes Valéria Obecse építészeti öröksége című tanulmányában a település népi építészeti emlékei mellett a paraszt-polgári építészet jeles objektumait is számba vette. Kezdte mindezt a település szerkezetének elemzésével, majd külön kitért a műemlék jellegű belváros épületstruktúrájára is.

Jasmina Jakšié szerb nyelvű tanulmányának címe A szecesszió nyomai az óbecsei városközpont építészetében. A szerző igen részletesen elemezte Óbecse építészetének a századfordulón kiteljesedő szecessziójának „vidékies” vonásait. A városban „földszintessé” váló stílus társadalmi beágyazódására is figyelemre méltó megállapításokat tett.

Glässer Norbert és Zima András A község polgárai, Óbecse és polgárosuló társadalmának öröksége című dolgozatban a polgári világ kereteiről, a példás polgári életről, a közéletben elfoglalt szerepekről írt. A feltörekvő polgárság kultúraépítő tevékenységét vizsgálták, illetve e tevékenység helyi fórumait vették számba azzal, hogy a világpolgárrá válás helyi modelljeit is felvillantották.

Rokay Zoltán A katolikus vallású középréteg és templomi mecenatúra című tanulmányában az óbecsei Nagyboldogasszony Főplébánia 19-20. századi példáján keresztül mutatta be a város paraszt-polgári közösségének vallásos buzgalomból fakadó mecénás tevékenységét, érintve a kisemlékállítás kérdését is, de főként a templom felszerelésére fókuszált.

Dušan Opincal cikkében az Obecsei egyletek a 19. század második felétől a második világháború kezdetéig cím alatt száz évet vizsgált a város művelődéstörténetéből, melyben az egyletek szerepét elemezte. Megállapította, hogy az egyesületek nemzeti alapon szerveződtek, és a szerb, magyar, zsidó hagyományápoló és művelődésszervező tevékenység 1920 után a városba települő orosz emigránsok egyesületeivel bővült. A későbbiek során, vagyis az első világháború után - így a szerző -, már „vegyes összetételű” egyesületek is létrejöttek, mint pl. a Francia Klub, a Vöröskereszt Egyesület vagy a Munkás Olvasókör.

Barna Gábor és Pemye-Klamár Sára Egyletek és egyesületi élet Óbecsén a 20. század közepéig címmel a város polgári egyesületeinek története mellett a vallásos társulatok és imaközösségek szervezeti felépítését és a vallási életben betöltött szervezetszociológiai szerepüket is áttekintette. Az irányitó-szervező tevékenységet folytató egyének lokális példáinak társadalmi fontosságát, beágyazódottságát külön elemezték.

Mák Ferenc Közszellemet alkotni és azt maradandólag fenntartani cím alatt az óbecsei magyar nyelvű sajtó identitásformáló hatását vizsgálta, illetve szemlézte az igen gazdag újságkiadói tevékenységet a városban.

Radoslav Mihailovié A nemesi és polgári otthontól a múzeumig című tanulmányában Óbecse egykori nemeseinek és polgárainak a városi múzeum képzőművészeti gyűjteményé204