Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2013 - Acta Ethnologica Danubiana 15. (Dunaszerdahely-Komárno, 2013)
Könyvismertetések
ben lévő portréiról és a portrét alkotó festőkről írt elemzésében, felvázolta a kort, illetve a korízlést, vagyis azt a társadalmi miliőt, melyben ezek az alkotások születtek. Frauhammer Krisztina tanulmánya Madonnák, csábítók és múzsák címmel olvasható a kötetben. A szerző a 19. századi nőalak képeslapokon látható ábrázolását elemezte. A vizsgálat alapját Dušanka Dunderski gyűjteménye szolgáltatta, aki a bárói rangot szerzett család megbecsült tagja volt a város társadalmában. Pejin Attila másik tanulmánya az óbecsei képes levelezőlapokról Magunkról a világnak címmel jelent meg. Kicsit messziről indult a történet, mert áttekintette a képeslapok történetét is, de ebben az áttekintésben már ott vannak az óbecsei kiadók és nyomdászok is. A tanulmány végén a képeslapok üzeneteit elemezve számba vette azok képi és szöveges mondanivalóját egyaránt. Kulik Melinda Mindennapok a Grünbaum-Galambos és a Gombos házban a két világháború között cimmel életmódvizsgálatot tett közzé egy volt szobalány visszaemlékezései alapján, aki a család szolgálatában állt 1936 és 1944 között. Gleszer Erik egy jeles óbecsei személyiségről írt tanulmányt Than Károly élete és emlékezete címmel. Az Elzászból Magyarországra települt család tagjai 1826-ban kerültek Óbecsére. A Than fivérek emlékezete ma is szerves részét képezi a várostörténetnek. A szerző a kémikus Than életútját mutatta be. Frauhammer Krisztina Képekbe zárt mindennapok címmel az óbecsei Pulai család irattárában őrzött képeslapokból kivilágló korszellem és korízlés elemzésére vállalkozott. Áttekintette az életmódváltozással megjelenő szabadidő kihasználásnak a kor kínálta lehetőségeit, melyeket a képeslapok „mesélnek” el. Simon András tanulmánya Polgári gasztronómia és fogyasztás, vendéglátóhelyek, asztaltársaságok címmel az Óbecse paraszti és polgári táplálkozáskultúrájában megmutatkozó tendenciák felvázolására, valamint a fogyasztás gazdasági és társadalmi összefüggéseinek megrajzolására tett kísérlet. Beszédesek az alfejezetek címei: Gazdálkodás, élelmiszeripar, terménykereskedelem, szövetkezetek; Élelmiszerek és alapanyagok beszerzése és vásárlása; Társasági élet, közösségi alkalmak - kocsmák, vendéglők, asztaltársaságok; Szakácskönyvek, szaksajtó; ínségesztendők, háborús évek. Szügyi Ferenc Polgárság és névadási szokások az óbecsei római katolikus és pravoszláv anyakönyvek példáján címmel a névadási szokásokat elemezte az egyházi anyakönyveket vizsgálva 1851 és 1895 közötti években. Klamár Zoltán Felekezeti, nemzeti és lokális emlékezet - identitáselemek Óbecse térkijelölő gyakorlatában című tanulmányában az identitáskonstrukció térbeli megjelenésének tárgyiasult formáit vette számba, méghozzá a lokalitás közös kulturális gyökereit vizsgálva. A dolgozat fejezetei (A térkijelölés kulturális gyökerei - a város lakosságának múltja; A térkijelölés példái: a felekezetek jelei; A térkijelölés példái: az államhatalom jelei; A térkijelölés példái: falfirkák, plakátok, gyászjelentések, hirdetések, emlék- és cégtáblák) a kijelölés általi sarokpontokat vizsgálják, melyekre építve egyik vagy másik nemzeti közösség birtokba veszi, számára otthonossá teszi a lakókörnyezetét. A könyv végén található a Mák Ferenc által összeállított óbecsei bibliográfia, valamint egy forrás- és illusztrációjegyzék. A szerzők a tanulmányokat - egyéni szempontjaik alapján, jobbára a szerkesztői kivánalmaknak megfelelően - anyanyelvükön írták meg és csak a hosszabb-rövidebb összefoglalók jelentek meg fordításban. 205
