Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2013 - Acta Ethnologica Danubiana 15. (Dunaszerdahely-Komárno, 2013)
Könyvismertetések
Glässer Norbert szerk.: Óbecse a polgárosodás útján / Benej na nymy m zpat)ancKOM dpyiumey. Óbecse: Óbecse Község Képviselő Testületé 751 p. ISBN 978-86-84819-72-9 Klamár Zoltán Népes szerzőgárda jegyzi a vaskos, szerb és magyar nyelvű tanulmányokból álló, sok tekintetben előremutató, igen terjedelmes és sok illusztrációt magába foglaló, Óbecsén kiadott tanulmánykötetet. Elöljáróban annyit meg kell jegyeznünk, hogy Óbecse politikai életének mai szereplői, szerbek és magyarok, képesek voltak felülemelkedni a pillanatnyi pártérdekeken, és ciklusokon átívelő támogatásban részesítették az alapkutatásokat, majd magát a kész művet is megjelentették. Nem sok ilyen példát tudunk hozni Szerbiából, de megkockáztatom, hogy máshonnan sem itt, Kelet-Közép-Európában! A kötet szerzői, történészek, egyháztörténészek, néprajzkutatók, művészettörténészek, szerbek és magyarok mindannyian a kisváros, Óbecse történelmi múltjának egy szeletét dolgozták fel gazdag levéltári forrásanyagra támaszkodva. A kutatást szervezők szándéka az volt, hogy bevonják a munkába a belgrádi Néprajzi Tanszék oktatóit, kutatóit és az újvidéki Történelem Tanszék tudósait, de a két egyetemi intézetből nem érkezett válasz a felkérésre. így maradt a feladat az óbecseiekre és a meghívott vajdasági és magyarországi szakemberekre. A kötet tanulmányai három nagy témacsoport köré szerveződtek: Mérföldkövek Óbecse történetében, A modernizálódó Óbecse, Ünnepek és hétköznapok, valamint Függelék (a felsorolt témakörök egyszersmind a mű fejezetcímei). Az első tanulmányt Pejin Attila írta, Óbecse a Tiszai korona-kerületben 1751-1848 címmel. A szerző tulajdonképpen a polgárosodás kezdetéig tekintette át a város legújabb kori történetét, ami azért fontos, mert a későbbi események eredőjéül is szolgálnak az akkor történtek. Glässer Norbert és Zima András az Óbecse polgári arculata című tanulmányban a rendi világból a polgári világba történő átmenet helyi sajátosságait vizsgálta, méghozzá azt a folyamatot, amelynek végén a rendi korona-kerületi elitből polgári elit lett. Nagyon szemléletesek azok a példák, melyekben a kiegyezéssel létrejövő új struktúrában, a kisváros társadalmának nem rendi rétegéből valók helykeresését mutatják be. A két szerző komplex szemléletének köszönhető az átalakuló gazdasági struktúra vizsgálata, melyben az új elit kialakította a saját helyét. Végül, kitekintés erejéig, de foglalkozik a tanulmány az első világháborúban az elitet ért kihívásokkal is. Klamár Balázs Impériumváltások Óbecsén 1918-1944 címmel írta meg a 20. századi sorsfordító történelmi helyzetekről szóló tanulmányát. A szerző részletesen tárgyalja az őszirózsás forradalom helyi eseményeit és a szerb hadsereg bevonulását, ami voltaképpen a Trianont előkészítő impériumváltás előzményeként zajlott. A tanulmány a második impériumváltást, a magyar csapatok 1941-es bevonulását, a berendezkedő magyar közigazgatást, majd az 1942-es razzia helyi hatásait és az 1944-es eseményeket is bemutatja, nem hallgatva el az azt kísérő atrocitásokat sem. Figyelemre méltó a szerző munkájában, hogy sok szerb és magyar írott forrást kutatott fel és elemzett, illetve a még élő szemtanúk visszaemlékezéseit is igyekezett rögzíteni. Mód László dolgozatában, mely az Adalékok Obecse gazdálkodásához címet viseli, a település elöljáróságának szerepét vizsgálta az állattartás megszervezésében és a határhasználat rendjének szabályozásában. Áttekintette az állatállomány változását és a legeltetési rend kialakítását, illetve a legelők kijelölését is. Külön írt a pásztorok fogadásáról, bérezéséről. Mák Ferenc A járásosztás bácskai vitái a Tisza mentén cimű tanulmányában valójában a járásosztás sajtóvitáját tekintette át igen részletesen, méghozzá annak a pernek kapcsán, mely kincstári nyomásra az 1871. évi, a közlegelők felosztásáról szóló törvény kihirdetése kapcsán folyt. 203
