Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2013 - Acta Ethnologica Danubiana 15. (Dunaszerdahely-Komárno, 2013)
Könyvismertetések
Acta Ethnologica Danubiana 15 (2013), Komárom-Komárno Gerndt, Helge: Wissenschaft entsteht im Gespräch. Dreizehn volkskundliche Porträts. Münster-New York-München-Berlin 2013, 168 p. ISBN 978-3-8309-2862-1 Liszka József Helge Gemdt a müncheni egyetem Német és Összehasonlító Néprajzi Intézetének1 hosszú ideig vezetője, jelenleg emeritus professzora, a Német Néprajzi Társaság közelgő (2014) száztíz éves, a Tanszék idei ötven éves jubileumának ajánlja tizenhárom, a huszadik század német néprajzában meghatározó szerepet játszó (részben élő, ám zömében már elhunyt) kollégáról készített hosszabb-rövidebb, emberi és tudósportréit. A bölcsészettudományok művelői körében is (de az is lehet, hogy csak ott) túlzás nélkül bestsellernek mondható Wemer Heisenberg-kötet1 2 szellemisége nyomvonalán haladva, a szerző a párbeszéd, a vita fontosságát hangsúlyozza a tudományos eredmények megszületése során. Innen a könyv címe (A tudomány beszélgetésekben gyökerezik), s innen ennek a felismerésnek újra és újra történő felbukkanása a kötet egyes írásaiban. Hogy miért épp tizenhárom, s miért pont ez a tizenhárom? Először vizsgáljuk a kérdés második felét, az elsőre majd később térve vissza. Valójában nem lehet rá objektív választ adni: a 20. század vége néprajzának nem is reprezentatív, nem is teljes képe. Szubjektív válogatás, aminek egyes darabjait legfeljebb külső felkérések, születésnapok és temetések objektivizáltak. Miközben az elmúlt negyedszázadban Hermann Bausingernek, Klaus Beitlnek, Wolfgang Brücknernek, Heinrich L. Coxnak, Walter Hartingemek is volt több „kerek” születésnapja, meghalt Lutz Röhrich, Max Lüthi is, Hans-Jörg Uther kiadta új mesekatalógusát stb. stb. Lettek volna szóval bőven akár további „ürügyek” is, hogy másokról is készüljenek hasonló Írások, és ezzel még távolról sem soroltam fel azokat, akiknek egy, a 20. század harmadik harmadát reprezentáló német néprajzi tablón ott lenne a helyük. Mindezzel a szerző is tisztában van, ezt az előszóban megfelelő súllyal szóvá is teszi (néhány kimaradt nagy nevet konkrétan is megemlítve), s egyrészt felkérésekkel, alkalmi megbízatásokkal magyarázza a kötet összetételét. Hiszen ezek az írások egyszer már, valamilyen alkalomból (születésnapi köszöntő, gyászbeszéd, nekrológ stb.) megjelentek (de legalábbis megszülettek3), most „csak” egy kötetbe gyúrta őket. Másrészt (s ez már magukból az írásokból derül ki, de ha valaki nem vette volna észre, azok számára Gemdt egy utószóban be is vallja, hogy) a bemutatott néprajzos egyéniségek valamilyen módon - tanár, diák, munkatárs, barát stb. - emberileg is közeli kapcsolatban voltak vele. A 20. század végének nem reprezentatív, de talán mégis példaértékű gyűjteményévé igyekezett - saját bevallása szerint - összekovácsolni őket. Nézzük hát ebből a szempontból, elhessegetve a továbbra is hiányzó személyiségek folyton itt kísértő, zavaró árnyait. 1 Araikor Helge Gemdt tanszékvezetőként tevékenykedett, az intézmény hivatalos neve Institut für deutsche und vergleichende Volkskunde volt. Jelenleg Néprajzi / Európai Etnológiai Intézet (Institut für Volkskunde / Europäische Ethnologie der Ludwig-Maximilians-Universität München). 2 Heisenberg, Werner: A rész és az egész. Beszélgetések az atomfizikáról. 2. változatlan kiadás. Budapest: Gondolat 1978. 3 Kettő, az Arnold Lühningről és az Ingeborg Weber-Kellermannról szóló itt jelenik meg először nyomtatásban. 201
