Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)
Tanulmányok - Vas Kinga: Fehérlófia és a mese morfológiája
Fehérlófíával, de utána menekül előle. Ennek a menekülésnek a funkciója pedig az, hogy így vezesse a hőst a másvilágba. Ez a menekülés tehát gyakorlatilag nem más, mint útmutatás, ami pedig egyértelműen a segítőtárs szerepköréhez tartozik. így kerül Hétszünyű Kapanyányimonyók akaratlanul, sőt, mondhatni akarata ellenére a segítőtárs szerepébe. Szóljunk pár szót az útnak indítóról. Ezt a szerepet a fehér ló tölti be. O küldi világgá a hőst, amikor úgy látja, hogy már elég erős. A cselekmény során többször nem találkozunk vele, mivel az útnak indítás után „megdöglött”, de nem is hiányzik személye a cselekmény menetéből, mivel az ő szerepköre csupán az útnak indításra szorítkozik, és azt becsületesen el is végezte. Az ellenfél szerepét a klasszikus, mondhatni nélkülözhetetlen mesealak, illetve mesealakok töltik be: a háromfejü, hatfejü és a tizenkét fejű sárkány. Szerepkörüket tekintve mindössze a károkozást és a küzdelmet végzik el, az üldözés kimarad a cselekményből. Ez logikus is, mivel nem üldözhetik a hőst, ha már egyszer levágta a fejüket, vagyis megölte őket. A királykisasszony és apja funkcióit nehéz lenne különválasztani, ezért sorolta őket egy kategóriába Propp. Esetünkben az apa csak a mese végén jelenik meg, igazán csak az említés szintjén, és csak az utolsó funkciónál, az esküvőnél játszik szerepet. A Fehérlófíában, eltérően a legtöbb mesétől, azt figyelhetjük meg, hogy a királykisaszszonyra hárul a nehéz feladat kiszabásának funkciója. Az első királylány megmentése mondhatni véletlenszerű. A hős megy, mendegél, amikor a palotához ér, ahol a sárkány fogva tartja a királylányt. Tehát nem célszerűen járja körbe a másvilágot. Megmenekülése után a királylány kéri meg a hőst, hogy segítsen kiszabadítani a testvéreit is, akiket szintén sárkányok ragadtak el. O ígéri meg továbbá a hősnek, hogy jutalmul apjától megkapja a legszebb királylány kezét és fele birodalmát. A szereplők mind sajátos módon kapcsolódnak a mese cselekményének fonalába. Ezen a ponton a mese lényegesen eltér a Propp által felvázoltaktól. Propp felosztása szerint az ellenfél kétszer bukkan fel. Először a távolból érkezik, majd nyoma vész, másodszor pedig a hős felkutatja őt. Az adományozóval véletlenül akad össze a hős az útja során. A csodálatos segítőtársat általában ajándékul kapja a hős. Az útnak indító, a hős, az álhős és a cárkisasszony egyaránt megjelennek már a kezdő szituációban. A cárkisasszony az ellenfélhez hasonlóan még egyszer felbukkan, felkutatott szereplőként. Ezt a felosztást Propp normának tekinti, igaz megemlíti, hogy néhány mesében megfigyelhető eltérés ettől a sémától. Nézzük meg, mennyiben tér el a Fehérlófia a felvázoltaktól. Először is esetünkben az ellenfél egyszer bukkan fel, amikor a hős felkutatja, és megöli. Igaz, hogy ez háromszor is lezajlik, de a megháromszorozódás funkciója a nyomatékosítás, ezért a három sárkány valójában egy ellenség, és egyszer találkozunk vele, amikor a hős felkutatja. Az adományozóval, vagyis a griffmadárral valóban, az elemzett mesében is véletlenül akad össze a hős, tehát ebben a momentumban megegyezik a séma a Propp által felvázolttal. A csodálatos segítőtárs felbukkanásának módjában teljes az eltérés. Két segítőtársunk van: a griff és Hétszünyü Kapanyányimonyók, amint azt korábban bemutattam, és indokoltam miért tekinthetők segítőtársnak. A cselekménybe való bekapcsolódásuk módja azonban merőben más, mint ahogy azt Propp sugallja. Egyiküket sem kapja a hős ajándékba, ez a manó esetében nevetséges is lenne. O nincs tudtában annak, hogy a segítőtárs szerepét tölti be, akaratlanul vezeti a hőst el a másvilágra. A griffmadarat szintén nem kapja ajándékba a hős. A tőle kapott segítséget annak köszönheti, hogy megóvta a griffmadár fiókáit az esőtől. Jó tett helyébe jót várj alapon történik itt a segítség. A következő pont, amiben eltér a mese Propp sémájától a kezdő szituációban található. Véleménye szerint a kezdő szituációban megjelenik az útnak indító és a hős mellett a királykisasszony és az álhős is. Az elemzett mesében azonban ez nem így olvasható. Esetünkben a 71
