Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)
Tanulmányok - Vas Kinga: Fehérlófia és a mese morfológiája
kezdő szituációban csak a hős és az útnak indító jelenik meg. Az álhős később akad a hős útjába, a királykisasszonyok, pedig valóban kétszer jelennek meg a mesében, de mind a kétszer felkutatott szereplőként. A kezdő szituáció kétféle lehet, attól függően, hogy milyen típusú hőst mutat be. A hős ugyanis szintén kétféle lehet: kereső hőst és áldozat típusú hős. Fehérlófia a kereső hős kategóriájába tartozik. Anyja indítja útnak, bár kezdetben nem tudjuk, hogy mi keresésének a tárgya, csak céltalanul bolyong a nagyvilágban. Amikor azonban találkozik az elrabolt királylányokkal, világossá válik, hogy megmenekítésük volt az útnak indulásának célja. A hős születése nagyon lényeges eleme a mesének. A kezdő szituációban megismerkedhetünk gyors növekedésével, csodálatos erejével. Még hőssé válása előtt világossá válik, hogy nagy dolgokra hivatott. 4. A mese mint kerek egész Miután megvizsgáltuk a mese alkotóelemeit, boncolgattuk, apró egységekre osztottuk, itt az ideje, hogy megfogalmazzuk mi is a mese egészében. V. J. Propp így nyilatkozik a kérdésben: „Morfológiailag mesének tekinthető minden olyan fejlemény, amely a károkozástól vagy hiánytól különféle közbeeső funkciókon keresztül házassághoz vagy más megoldás értékű funkcióhoz vezet” (Propp 1975, 91). Egy ilyen cselekménysort nevez Propp menetnek. Egy menet azonban korántsem azonosítható egy mesével. Egy mese keretén belül több menet kibontakozását is megfigyelhetjük. A menetek elkülönítése gyakran nehéz feladatnak bizonyul, de nem lehetetlen. Vegyük sorra elsőként, hogy a menetek hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz: 1. a menetek követik egymást. 2. az első menet cselekményébe beékelődik egy epizód. 3. az epizódba beékelődik még egy epizód. 4. a mese egyszerre két károkozással kezdődik, melyek egymást követve hárulnak el. 5. két menetnek közös a vége. 6. két hős elválik az úton, és külön folytatják útjukat. Gyakran nehézségekbe ütközik az elemzés, mivel nem könnyű megállapítani mikor van dolgunk egy új menettel. De segítségre lehet a következő felsorolás, mely azon eseteket mutatja be, amikor biztos, hogy egy mesével van dolgunk: 1. Ha egymenetes mesével van dolgunk. 2. Ha két menetből áll a mese, de az egyik pozitív, a másik pedig negatív végkifejletű. 3. Ha a teljes menet megháromszorozódik. 4. Ha az első menetben kapott varázseszköz csak a második menetben kerül alkalmazásra. 5. Ha a kár végleges elhárítása előtt egy új hiány merül fel. Elkezdődik egy újabb menet, míg az előző alkalmilag függőben marad. 6. Ha egyszerre két károkozás történik. 7. Ha az első menet az ellenség, a második pedig az álhős legyőzését tartalmazza. 8. Azok a mesék, melyekben a hősök az útjuk folyamán elválnak, szintén az egytagú mesék kategóriájába tartoznak. A felsoroltak tudatában, úgy gondolom, nem okoz különösebb problémát a Fehérlófia besorolása. A Fehérlófia egy egytagú mese, mely két menetből áll. Az első menet tartalmazza az 72
