Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)
Tanulmányok - Vas Kinga: Fehérlófia és a mese morfológiája
ja meg a királykisasszonyokat, ő bünteti meg az álhősöket, majd végül vele történik meg a happy end, vagyis a legszebb királykisasszony és a fele királyság elnyerése. A hős személyének azonosítása általában, mint az elemzett mesében is egyszerűnek bizonyul. Nehezebb dolgunk van Fanyüvő, Kőmorzsoló és Vasgyúró esetében. Kezdetben barátnak mutatkoznak. Ellenséges ugyan az első fellépésük, de miután bebizonyosodik, hogy Fehérlófia erősebb náluk, mindhárman a szolgálatába kéredzkednek, segítőtársaknak mutatják magukat, de amint alkalmuk nyílik rá, cserbenhagyják a hőst: lent hagyják őt az alvilágban, maguk pedig hazaviszik a három királykisasszonyt. Már Flétszűnyű Kapanyányimonyók feltűnésénél felfigyelhetünk rá, hogy alattomos szereplőkkel van dolgunk. Egyikük sem vállalja nyíltan, hogy azért nem tud vacsorával szolgálni, mert alulmaradt a manóval szemben, ehelyett előre nevetik, hogy Fehérlófia is megjárja majd, de rosszul számítanak. A hősnek nem tűnik fel ez a rosszakaró viselkedés, bizalommal van a három áruló iránt mindaddig, amíg ellenséges viselkedésüket be nem bizonyítják azzal, hogy lent hagyják őt a másvilágon. Miután abban a tudatban vannak, hogy megszabadultak Fehérlófiától, jogtalanul térnek haza a királykisasszonyokkal, és tartanak igényt a jutalomra. Ebben a momentumban rejlik tehát a három zsivány szerepkörökbe való besorolásának kulcsa. A jutalom jogtalan követelése ugyanis egyértelművé teszi, hogy Fanyüvő, Kőmorzsoló és Vasgyúró semmiképpen nem lehet segítőtárs, csakis álhős. A segítőtárs meghatározása előtt térjünk vissza egy gondolat erejéig Propphoz. O három csoportba sorolja a segítőtársakat. Megnevez univerzális segítőtársat, aki minden körülmények között segítségére tud lenni a hősnek, mivel képes elvégezni a segítőtárs mind az öt funkcióját. Léteznek továbbá úgynevezett részleges segítőtársak, akik csak bizonyos funkciók végrehajtására képesek. Ide tartoznak az állatok (a ló kivételével), a szellemek stb. A harmadik csoportba tartoznak a specifikus segítőtársak, akik mindössze egyetlen funkciót tölthetnek be. Ebbe a csoportba csak tárgyak tartoznak. Meg kell jegyezni, hogy léteznek olyan mesék, amelyekben nem jelenik meg semmilyen segítőtárs. Ez esetben a segítőtárs funkcióját is a hős tölti be. Az ilyen hősöket nevezzük úgy, hogy mindent tudó hősök. A Fehérlófiában két segítőtárssal is találkozunk, melyek közül egyik sem univerzális segítőtárs, mivel egyikük sem képes arra, hogy betöltse a segítőtársra jellemző összes funkciót. Az egyik a griffmadár, a másik pedig, bármilyen meglepő, nem más, mint Hétszűnyű Kapanyányimonyók. A griffmadár egyértelműen a segítőtárs kategóriájába tartozik, hisz ő segít Fehérlófiának, hogy visszajusson a felvilágra: hátán repíti őt. Ha közelebbről megnézzük azonban, akkor feltűnhet, hogy a griffmadár szerepe közel sem ilyen egyértelmű. Ő ugyanis egyszerre két szerepkört is betölt. A griffmadár a Fehérlófia című mesében egyszerre segítőtárs, és adományozó. Nézzük meg még egyszer mit foglal magába az adományozó szerepköre: a varázseszköz átadásának előkészítését és a varázseszköz átadását. Felmerül a kérdés, hogy mi számít varázseszköznek ebben a mesében? Egyedüli varázserejű tárgy mesénkben az a bor, amelyet a griff ad a hősnek jutalmul áldozatos viselkedéséért. Ez a bor pedig nem csupán egy hűsítő ital, hanem varázsereje folytán képes arra, hogy visszaadja a hős levágott végtagjait, sőt, még erejét is meghétszerezi. Láthatjuk tehát, hogy a griffmadár adományozó, és a hőst a másvilágról történő feljutásban segítő segítőtárs. Csakhogy a másvilágba le is kellett jutni. Itt lép a képbe a másik segítőtárs, Hétszűnyű Kapanyányimonyók. Kiemelt figyelmet érdemel a manó szerepe. Első olvasatra úgy tűnhet, hogy az ellenfél szerepét tölti be, ha azonban nagyítóval vizsgáljuk meg a cselekmény menetét, rádöbbenünk, hogy ez közel sem így van. Tény, hogy Hétszűnyű először összecsap 70
