Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)

Tanulmányok - Vas Kinga: Fehérlófia és a mese morfológiája

gyelhető, hogy a fejek számának növekedésével egyenes arányban növekszik az erejük is. Továbbá a királykisasszonyok, akiket meg kell menteni: az első réz, a második ezüst palotában lakik, a harmadik pedig, aki a legfiatalabb, leggyönyörűbb, és természetesen a hős jövendőbelije, aranypalotában lakik.

Egyenrangú elemek ismétlődésére ugyancsak találhatunk példát a mesében. A griffmadár három kenyeret és három szalonnát kér a hőstől, három nap marad éhen a társaság, amikor Hétszűnyű Kapanyányimonyók elveszi a kását.

A funkciók összekapcsolódását szolgálják még a már említett elemek mellett a motivációk is. Motivációknak azokat a dolgokat nevezzük, amelyek a szereplőket különféle tettekre ösztönzik. Ezeket tartják a mesék leglabilisabb elemeinek. A mese cselekményének előrehaladtával magától értetődően motiválnak az előzmények. A mese elején azonban, a hiány és a kár okozása esetenként bizonyos kiegészítő motiválásra szorul. Mindig csak a hős tetteit motiválja a mese, a negatív szereplőkét nem. Sosem kapunk részletes indokokat arról, hogy a sárkány miért rabolja el a királylányokat, vagy hogy Hétszűnyű Kapanyányimonyók miért eszi meg a kását.

A motiváció kevés esetben jut szavak szintjén a hős tudtára, sokkal inkább a hős egyszeriben tudatára ébred a hiánynak, vagy tudomást szerez a hiányról egy jel révén, de az is megeshet, hogy a hiányérzetet semmi sem motiválja. Az utóbbit figyelhetjük meg a Fehérlófia című mesében is. A szereplők nem indokolják meg, hogy mit miért tesznek, ösztönösen cselekednek.

3. A varázsmese szereplői

A továbbiakban a varázsmesék szereplőiről szeretnék szólni pár szót. V. J. Propp hét szereplőt, illetve pontosabban szerepkört különböztet meg, melyek a következők:

1. ellenfél (károkozó) szerepköre: károkozás, küzdelem a hőssel, üldözés.

2. adományozó (felfegyverző) szerepköre: varázseszköz átadásának előkészítése, varázseszköz átadása.

3. segítőtárs szerepköre: hős térbeli helyváltoztatása, baj vagy hiány megszüntetése, megmentés az üldözéstől, nehéz feladat magoldása, hős átváltoztatása.

4. cárkisasszony (keresett személy) és apja szerepköre: nehéz feladat kiszabása, megbélyegzés, leleplezés, felismerés, a második károkozó megbüntetése, esküvő. A Fehérlófiában a keresett személyeket királykisasszonyoknak nevezik, ezért a továbbiakban én is ezt a megnevezést fogom használni.

5. útnak indító: csak az útnak indítás tartozik ide.

6. hős szerepköre: útnak indulás, reagálás az adományozó kívánságára, esküvő.

7. álhős szerepköre: szintén ide tartozik az útnak indulás, reagálás az adományozó kívánságára (mely esetében mindig negatív kicsengésű), ide tartozik továbbá az álhősre legjellemzőbb funkció, a jogtalan követelés.

Rajtuk kívül a mesékben megjelennek még egyéb szereplők, akik az összekötő elemeket valósítják meg. Ide tartozik például a panasztevő, rágalmazó, áruló.

A szerepkörök megoszlása a szereplők között három módon valósulhat meg. Először a szereplő a szerepkörének megfelelően cselekszik, másodszor, egy szereplő több szerepkörben is feltűnik, harmadszor, több szereplő tölti be egyetlen szerepkör funkcióját.

Vegyük hát sorra az elemzett mese szereplőit, és próbálkozzunk meg besorolni őket az egyes szerepkörökbe.

Fehérlófia egyértelműen a hős szerepében lép szinre. Őt ismerjük meg a kiinduló szituációban, vele történnek kalandok, ő járja meg az alvilágot, ő győzi le az ellenfelet és szabadít69