Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)
Tanulmányok - Agócs Attila: Jegyzetek a gömöri cigányság varázsmeséinek interetnikus vonatkozásaihoz
IL A gömöri letelepedett cigányok varázsmeséinek kiemelt stilisztikai eszközei A gömöri letelepedett romák varázsmeséinek (is) leggyakoribb stilisztikai eszközei a mesei keret formulái és az állandósult szókapcsolatok, melyeket a rögzített recens anyagból kiindulva a következő három csoportban tárgyalok: mesekezdő formulák, állandósult szókapcsolatok és mesezáró formulák. Az áttekintés vázát a rimakokovai Vojtech Oláh varázsmeséiből vett példák adják, melyeket a többi mesemondótól vett szemelvényekkel egészítettem ki úgy, hogy lehetőség nyíljon a példák kölcsönös összehasonlítására. 1. Mesekezdő formulák Vojtech Oláh legbővebb bevezető formulája a Gd’e bolo, tam bolo, za sedemdesiatimi siedmimi krajinámi, za hlbokími riekami, žil jeden (Ahol volt, ott volt, hetvenhét hegyen túl, a mély folyókon túl élt egy...)13. Ezt a formulát a mesemondó leginkább első találkozásaink alkalmával használta. A szlovákul előadott szövegek második felében már a rövidebb bevezető formulák voltak túlsúlyban, mint a Gd'e bolo, tam bolo, žil jeden... (Ahol volt, ott volt, élt egy...) és a Gd’e bolo, tam bolo, bol jeden.... Oláh szlovák nyelven használt bevezető formulái főként a mesék térbeli keretét hivatottak megrajzolni, ezzel egyértelmű kapcsolatot mutatnak a szlovák népmeséi korpusszal (Gašparíková 1986, 48), hasonlóképpen mint Ján Radie esetében Klenócról: Gďe bolo, tam bolo, bol jeden... (Ahol volt, ott volt, volt egy...) és Michal Zigmundnál Rimakokováról a Gďe bolo, tam bolo, f sedemdesiatej siedmej krajine, gďe sa voda sipala a piesok sa ľiau, bola jedna... (Ahol volt, ott volt, a hetvenhetedik országban, ahol a víz szóródott a homok pedig folyt, volt egy...) formula variánsai. A roma nyelven előadott mesékben Vojtech Oláh leggyakrabban a Bastale gule devla, kaj sťa jekh, sťa jekh (Szerencsés édes Isten, hol volt egy, volt egy...) mesekezdő formulát és annak rövidebb változatait használta. Az Istenhez intézett invokációval kezdődő formula jól példázza a „cigány mesestílus formulakincsének a magyartól való függetlenségét“ (Vekerdi 1974, 71). Hasonló formulával kezdte roma nyelvű meséit a klenóci Ján Radič-Bako is, melynek cseh nyelvű fordítása így hangzik „Műj sladký, požehnaný, byl jeden...“ (Édesem, áldottam, volt egy...) (Hübschmannová 1973, 36). Érdekes összehasonlítani a fentebb említett formulákat a Nógrád megyei Varsányban (Magyarország) Berki Jánostól rögzített formulával: „Ká sa ká na sja, sinja ekvar ek bastálo gulo dél. Sinja ek...“ (Hol volt, hol ne volt, volt egyszer egy szerencsés édes Isten14 (Vekerdi 1981, I: 270—271), mellyel a maga belső logikája alapján összefügg a klenóci Ján Radié formulája is: Kaj sťa, kaj nasťa. Sťa jekh... (Hol volt, hol nem volt. Volt egy...). Vekerdi megállapítása szerint ez a cigány bevezető formula a magyarból való átvétel egyértelmű példája. Szerinte a Hol volt, hol nem volt... közimert magyar formula szó szerinti fordítása (Vekerdi 1974, 64). Vekerdi tézisét az is alátámasztja, hogy a gömöri magyar letelepedett cigányok (romugrók) szintén ezt a formulát használják, 13 Másik szövegében a bevezető formula egyéb variánsával találkozunk: Gďe bolo, tam bolo, za sedemdesiatimi siedmimi horárni, za sedemdesiatimi siedmimi dolami žila jedna... (Ahol volt, ott volt, hetvenhét hegyen túl, hetvenhét völgyön túl élt egy...). 14 Összehasonlításképpen egy rimóci (Nógrád megye, Magyaroszág) roma adatközlő bevezető formulája: „Kaj slja kaj na slja, bastala gúla Devla, ek čorro rom...“ (Hol volt, hol nem volt, szerencsés édes Isten, egy szegény ember...) (Vekerdi 1981, I: 332-333). 58
