Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)

Tanulmányok - Agócs Attila: Jegyzetek a gömöri cigányság varázsmeséinek interetnikus vonatkozásaihoz

I. A gömöri letelepedett cigányok varázsmeséiben szereplő mesealakok nevei

A felnőtt mesealakok csak keresztnévvel való megjelölése gyakran előfordul a szlovák környezetben élő letelepedett cigány mesemondók meséiben. A szlovák szöveges folklór hagyományőrzőihez hasonlóan5 6 7 8 9, a Rimakokován élő Vojtech Oláh varázsmeséiben a főhősök megnevezésére leggyakrabban a Janko és Anička6 tipizált neveket használja mind a szlovák, mind a roma nyelven előadott mesék esetében. Az említett keresztneveken kívül az Ivan keresztnevet is alkalmazza főhősei megnevezésére (Ivanuško kicsinyített formában is). Az Ivan nevet azonban sokszor felcseréli a gyakrabban szereplő Jankóval és Matejjel. Utóbbit azonban csak azért használta, mert valószínűleg meg akart felelni a kutató igényének, melyet abból a kérdéséből érzett ki, hogy ismer-e Mátyás királyról szóló mesét (a novellamesére mint műfajra akartam a rákérdezéssel célozni). Egyetlen esetben alkalmazta a Jožko keresztnevet a főhős testvérének megjelölésére. Az összetett leíró szereplőnévtípus afféle átmenetet képez a társadalmi helyzetet vagy foglalkozást kifejező főnévvel megjelölt anonim szereplő és a személynévvel pontosan megnevezett szereplő között. Egyszerűbb változata Oláh két meséjében jelenik meg, melyekben a hős a Zlatá-Pani (Arany-Asszony) kiszabadításáért küzd. Ugyanez az alkotóelv érvényesült a Klenócon élő Ján Radié meséjében a Vodní-Král (Vízi Király) és a Morská-Víla (Tengeri Tündér) nevek megalkotásánál is. Az Oláh meséiben előforduló legösszetettebb hősnév az Ivan-Sedliacki-Sin-A-Šárkáň1 (Parasztfia-Iván-És-ASárkány). E mesehősének nevét egy olvasmányi élményeiből ismert mese címéből hozta létre, melyet repertoárjának forrásai között is említett.

A magyar anyanyelvű romák varázsmeséiben sokkal több összetett leíró névvel találkozunk, melyek egyértelmű kapcsolatot mutatnak a magyar mesehagyománnyal. A várgedei származású Kikíny József meséiben Argyilus-Kis-Királyg, Világ-Kovácsa, Varas-Jány, Háromszemű-Jáger, Holló-Király és Pacsirta-Király nevű mesealakok szerepelnek. Külön érdekessége meséinek, hogy bennük mesehősökként tűnik fel két szent - Szënt György és Szent lsvány - is a Két testvér (AaTh 303) mesetípus testvéreiként. A Dobócán élő Szitái Gyula meséiben szintén olyan mesealak neveket találunk, melyek párhuzamai gyakran szerepelnek a magyar népmesékben: Király-Kis-Miklóska és Ólom-Barátl0. A Kondásbó-Lett-Kis- Király nevű hőssel a rimapálfalai Lakatos Adolf meséjében találkozunk. Az egyedüli tipikusan cigány vezetéknevű hős a bellényi Ruszó Kálmán szövegében bukkan fel, Danyi Márkának hívják. A Danyi vezetéknév a gömöri és nógrádi magyar anyanyelvű letelepedett cigányság körében nagyon elterjedt a 18. századtól napjainkig11. Ruszó már csak töredékesen emlékezett annak a mesének a szüzséjére, melyben a következő mesealakok szerepeltek: Ződ- Rajmand-Vitéz és Okloman-Vërës-Vitéz12

5 J. Horák megállapítását kiterjeszthetjük a lírai dalok és a népmesék körére is (Leščák-Sirovátka 1982,216-217).

6 Női főhős csak egyetlen meséjében szerepel.

7 Hogy jelezzem, a mesecímet a narrátor személy megjelölésére használja, a B. Kovács István által alkalmazott kötőjeles mesehősnév írásmódhoz folyamodtam (B. Kovács 1998).

8 Mrgyelis Kis Miklós vagy Argy’elis Miklóska a magyar Argírus (Árgyélus) királyfi átvétele, cigányban mindig fenti keresztnévvel... Keresztnevét a Királyfia Kis Miklós magyar mesealaknak köszönheti“ (Vekerdi 1974, 84).

9 A dobócai Szitái Gyula meséjében találkozunk e mesealak párhuzamával: A kiró me ment vadásznyi egy másikval, de annak nyóc sz'émi vót.

10 Várgedei adatközlőim az Olom-Bálom-Vitéz változatot is emlegették.

11 Ila Bálint a Dani vezetéknevet a 18. századi gömöri roma közösségek egyik leggyakoribbjaként említi (Ila 1976,463).

12 A rimaszécsi származású Busa Viktor meséjében: Alemán-Ződ-Vitéz (B. Kovács 1998, 185).

57