Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)

Tanulmányok - Gaspariková, Viera: A szlovák prózai szövegfolklór a múltban és ma

szávai, amelyik hozzánk a legközelebb áll, vagyis amelyre a tudományos kutatásunk irányul. Ennél az elmélkedésnél viszont automatikusan felmerülnek más évfordulók is, melyek tükré­ben lehetőség van és érdemes Pavol Dobšinský meséit tágabb összefüggésekben vizsgálni. Mindenekelőtt a Grimm-évfordulóra gondolunk. Kétszáz év telt el ugyanis az idősebbik Grimm fivér, Jacob születésétől, és ez a jubileum adja az ösztönzést az ünneplésre. Több nemzetnél körülbelül azonos időben megjelent egy egyéniség, aki mint mesélő vagy gyűjtő és mesekiadó magasan kiemelkedett a többiek közül és olyan müvet hozott létre, amelyhez máig nincs hasonló. Pavol Dobšinský mint mesemondó és mesekiadó ugyanazt jelentette számunkra, mint a cseheknek Karel Jaromír Erben és Božena Nëmcovà, a német nyelvterületen élőknek a Grimm testvérek, a szerbeknek Vük Stefanovič Karadžic, az oro­szoknak pedig Alexander Nikolajevič Afanasiev. Gyarapíthatnánk még a nevek felsorolását, de úgy gondoljuk, hogy ez a néhány név ele­gendő ahhoz, hogy eszünkbe jusson egy bizonyos osztályozható jelenség. Az itt felsorolt sze­mélyek nagyon hasonlóak voltak, mégis mindegyik sajátságosán különbözött a másiktól. Összehasonlíthatnánk Pavol Dobšinskýt Božena Némcovával, vagy Karol Jaromír Erbennel. Máris micsoda különbségekre derülne fény! Például Erben ún. napteóriájára mélyen hatott a Grimm fivérek mitológiai iskolája. Ezzel ellentétben Pavol Dobšinskýra nem hatott egyene­sen a Grimm testvérek munkássága, ugyanez elmondható a régebbi Štúr-féle generáció nép­mesegyűjtőiről is.31 Božena Némcová meséinél teljesen másfajta hozzáállást figyelhetünk meg, mint Dobšinský vagy Erben meséinél. Ő egy ún. szubjektív mesemondó volt, amíg Karol Jaromír Erben objektiven tekintett a mesékre. Természetesen különbséget kell tennünk a szlovák és a cseh nyelvű mesék között. A szlovák mesék - itt most a saját gyűjtéseire gondolunk, nem pedig azokra, melyeket más szlovák gyűjtőktől vett át32 - valósághűen tolmácsolják a népi kifejezésmódot, hűen mutatják be a mesék tartalmát, szüzséit és motívumait. Nyelvi tekintet­ben Némcová csak részlegesen közvetítette a szlovák szájhagyományt, főként a dialógusok­ban, s az elbeszélés vonala többé-kevésbé az irodalmi cseh nyelvet követi. Božena Némcová szubjektív hozzáállása miatt gyakran a saját elképzeléseit, az életről, vagy a világ elrendezéséről alkotott nézeteit csempészte bele a cseh népmesékbe, amelyek viszont összhangban voltak a nép álmaival és vágyaival. Erben objektív szemlélete szerint igyekezett olyannak leírni a felgyújtott mesét, hogy az hűen adja vissza a cseh népmese jel­legét, ezért megszerkesztette azt és egy bizonyos ideáltípus kialakításig jutott el.33 Emellett nem elégedett meg csupán egyetlen variánssal, hanem sok esetben több mesei változattal fog­lalkozott, ezeket a variánsokat összekötötte, kombinálta, vagy jobban mondva egybeolvasz­totta.34 Ez egy bizonyos módon Pavol Dobšinskýt juttatja az eszünkbe. Pavol Dobšinský meséinek különböző kiadásaiból tudjuk, hogy nem minden mesét stili­zált ő. Sok szöveget más gyűjtőktől vett át, jobban mondva átdolgozott, úgy hogy egy válto­zaton nem egy gyűjtő, vagy lejegyző dolgozott, hanem több. Tehát ezen a vonalon hasonló módszereket alkalmazott, mint Erben. Durván körvonalazva bizonyos tipológiai párhuza­31 Polívka, Jifí: Súpis slovenských rozprávok I. Turčiansky Sv. Martin 1923, 69. p. 32 Némcová, Božena: Doslov. In Slovenské pohádky a povesti II. Praha 1953, 222-223. p. 33 Vö. pl. Lužík, Rudolf: Klasický vypravéc české pohádky. In Erben, Karel Jaromír: České národné pohádky. Praha 1955, 12. p.; UŐ., Doslov. In Némcová, Božena: Národní báchorky a povésti II. Praha 1956, 314. p.; Déjiny české literatúry II. Praha 1960, 564., 571. p. 34 Jech, Jaromír: Tschechische Volksmärchen. Berlin 1984, 26., 30., 34. p. 20

Next

/
Thumbnails
Contents