Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)
Tanulmányok - Silling István: A Bácska legrégibb kápolnái. Legendák, mondák, igaz történetek, dokumentumok vallomásai
3. kép: Zombor- Csicsovi-tanyacsoport: Havas Boldogasszony-kápolna (Silling István felv. 2012) Sztapári kápolnák A Zombortól mintegy 10 km-re fekvő Sztapár falu határában, a Mosztonga folyócska partján találjuk nemcsak a Nyugat-Bácska, hanem az egész Vajdaság legrégebbi pravoszláv kápolnáját, szentkúti kegyhelyét. Valójában két szentélyről van szó, azonban a kisebb, egyszerűbb az eredeti, amely egyházi feljegyzések szerint a 18. század első felében épült itt, a hajdanai Bokcsinovac faluban, ahonnan később, 1752-ben átköltöztették a lakosságot a mai Sztapár területére. A régi kápolna a hajdani falu templomául szolgált, s egy, az 1727-1731. évi okmány szerint vagy a falu bírája, vagy pedig annak papja építtette a paticsfalú, náddal fedett kápolnát. A későbbi költöztetés után ezt a kis kápolnát megtartották, s ma is a helyén van, a Mosztonga fölötti dombon: átépítése után vertfalú, bádogtetős, 2 méter magas, hét méter hosszú, ajtaja fából készült, egy kis ablaka van a déli oldalról, s benne körben apró ikonképek sorakoznak a fal kiugró peremén, míg az ajtó mellett balra a két szintes gyertyagyújtó állvány áll. A felső szinten az élőkért, az alsó szinten a holtakért gyújtanak gyertyát az ide látogatók. 192
