Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)

Tanulmányok - Silling István: A Bácska legrégibb kápolnái. Legendák, mondák, igaz történetek, dokumentumok vallomásai

ferenceseket, gyógyítanák meg a lányt. A szerzetesek nem akartak segíteni, mert cserbenhagyta őket. A végén azonban csak hajlottak a segítségre, azonban a pasa most azt a feltételt kapta, hogy előbb építse fel a kápolnát, s csak azután várja a segítséget. Nem volt mit tennie a török pasának, a kápolnát felépíttette. Azután a szerzetesek imáikkal, böjtökkel, szigorú életmóddal kieszközölték Istennél a török lány gyógyulását. A kápolnát pedig, mivel Szent Antal jelent meg nekik először, az ő tiszteletére ajánlották fel.

(Bartolovic 1931)

A mondamotívumok több helyen egyeznek a korábbiakban ismertetett legendamotívumokkal, de jóval közelebb állnak akár az eredetmondához, akár más epikai folklóralkotáshoz. Egyedül az hiányzik belőle, hogy melyik Szent Antal jelent meg a csordásoknak, de mivel később még megjegyzi, hogy a Bács környéki lakosság máig szívesen látogatja keddenként ezt az erdei kápolnát, feltételezhető, hogy a ferencesek által igen kultivált Páduai Szent Antalra gondolt. A kápolnát még a 20. század végén is a páduai szent ünnepén keresték fel a hívek, azonban oltárán a Remete Szent Antalt ábrázoló kép van, s a bácsi ferences atya, valamint a városi Szent Pál plébánia vezetője is kitartóan Remete Szent Antalt tartja az erdei kápolna védőszentjének. A két Szent Antal kultuszáról azonban tudni kell, hogy valóban korábbi volt a remetéé, majd a Ferenc-rend terjedésével jutott el felénk a ma is nagy-nagy népszerűségnek örvendő páduai szent Antal tisztelete, aki a keddi napról kiszorította Szent Annát, akihez addig azon a napon volt szokás hathatósan imádkozni.

1. kép: Bács, Remete Szent Antal kápolnája az erdőben (Silling István felv. 2012)

186