Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)
Tanulmányok - Silling István: A Bácska legrégibb kápolnái. Legendák, mondák, igaz történetek, dokumentumok vallomásai
Remete-őseink nyomait kerestem... (3) Szent Antal remetéi a bácsi erdőben... A Nap már leáldozott, amikor Gombosnál a hajóról leszállva kocsira ültem, hogy Bácsba utazzam. Hamarosan elmaradt a falu és következett a kukoricák végeláthatatlan rengetege. Egyszerre csak feltűnt előttünk a mind szürkülőbb homályban egy messzi, sötétkék árnyék: egy magános, lapos tetejű torony. A bácsi ferences zárda tornya! - törte meg a csendet útitársam. Ferences zárda ... templáriusok ... országgyűlések. ... székesegyházak ... háború és béke ... fény és árny ... Megértettem már az alföldi rengeteg susogását... Már a magyarok bejövetele előtt is fennállt ez a város, ahogy Salagius is említi müvének IV. részében: «... in Baciensi est civitate.». Földvár állott itt egykor, amelyet még a «várépítő húnok» : az avarok építettek, így Árpád fejedelem már mint lakott és megerősített helyet találta. Nagyon szerette e vidéket... A Névtelen Jegyzőnél olvassuk, hogy amikor Arpád győztes seregével Titelnél átkelt a Dunán, az_egész Tisza-Duna alját meghódította. Azután a Bács melletti Palona alól a Dunába szakadó Vajas folyó partján ütött tábort. (...) Jött aztán a kereszténység. Szent István király már püspökség székhelyévé tette Bácsot. Szent László 1092-ben érsekségre emeltette. II. Béla 1135-ben pedig egyesítette a kalocsaival. De a káptalan továbbra is megmaradt Bácsban ; ezidőtájt épült a templomos lovagok rendháza is, amelyet a XIV. században a ferencesek vettek át, s amelynek tornya már mind közelebb sötétlik előttünk. A tatárjárástól már eleget megszenvedett Bács (...) De ennek szomorú maradványát ma már csak a Mosztonga mocsaras vizében láthatjuk. Várát Róbert Károly 1338-ban fényesen átalakította. Azután már a királyok is mind gyakrabban tartózkodtak benne: Zsigmond 1398-ban és 1410-ben, Mátyás 1464-ben, II. Ulászló 1495—96-ban, II. Lajos 1518-ban és 1519-ben még az országgyűlést is itt tartotta meg. Ekkor tündöklőit Bács a fénykorában, hatalma tetőpontján. De azután jött a török és mindennek vége lett. 1526-ban, szeptember 28-án bevette Szegedet. Utána délnek indult és október 2-án már Titel alatt táborozott. Közben egy része Bácsot is elérte, a várost felgyújtotta és a várat egy nap alatt bevette; lakóit asszonyostól, gyermekestől mind felkoncolta. Ekkor halt meg az ősi Bács (...). 1667-ben szabadult fel a török uralom alól. De jöttek azután a kuruc-labanc háborúk és Bács nem tudott többé lábra kapni. (...) Éjszaka van már. Mind közelebb érünk a faluhoz. Ha mindez most újra eszembe nem jutott volna, könnyebb volna a megérkezés. De túl sok e tájon az árny és túl sok a fény, ami elmúlt. Valamikor 60.000 lelket számláló érseki székhely volt, ma alig 4500 lakosú szerény falu. (...) A Mosztongán túl hatalmas erdő feketéink. - Az ott a bácsi érsekség erdeje ! - magyarázzák.- Nagyon régi erdő. Még ma is látható benne egy török basa nyaralója, persze romokban. Van ott egy régi kápolna is Remete.Szent Antal tiszteletére. Ott nagy búcsúk szoktak lenni minden évben. - Remete Szent Antal kápolnája? - álmélkodom el. Hát hogyan jutott ide az egyiptomi pusztai nagy remetének tisztelete? - Azt ma már nem tudjuk. Az tény, hogy ősidőktől fogva fennáll ez a búcsújáró szentély ott, a rengeteg mélyén. És mindig élt ott mellette 1-2 remete is.- Remete? Itt Bácskában? - ámulok el még jobban. És még mindig van ott remete? - Ma már, sajnos, nincsen. De a régi öregek azt mondták, hogy ők még emlékeztek arra, amikor ott magános szent ember élt, aki a kápolnára gondot viselt, ott imádkozott, kertészkedett és reggel-délben-este harangozott a kis remeteharanggal. És hogy úgy hallották, hogy azelőtt is mindig volt a remeteháznak remetelakója . . . Azonnal nekivágtunk az erdőbe vezető útnak. Először egvfahídon átmentünk a Mosztongán. Azután már egyenesen neki az erdőnek: a falutól alig félóra az út. Remeték az Alföldön . . . Szokatlanul, furcsán hangzik; ilyet eddig nem hallottam. Nincs is hol itt remetéskedni: hiszen itt még a középkorban is fennálló erdőket már rég kipusztították: kellett a szántóföld a megszaporodott lakosságnak. Alig maradt pár a Duna-Tisza mentén. De azon korból sem, amikor még az erdők megvoltak, nem tudunk bácskai remetékről. A tudományokkal foglalkozó szerzetéknek még voltak itt rendházaik. Különösen a titeli és a hájszentlőrinci prépostságok, a ciszterciek ábrahámi és bodrogmonostori apátságai, a gajdeli (gádori) premontreiprépostság messze híresek voltak. De bácskai remetékről nem olvastunk feljegyzéseket. Még az egyetlen magyar remeterendnek: a pálosoknak sem volt soha rendházuk Bácskában. Azt hinné az ember, hogy talán a 184
