Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)

Tanulmányok - Gaspariková, Viera: A szlovák prózai szövegfolklór a múltban és ma

évekig is eltartott, amíg Jacob és Wilhelm Grimm ösztönző példája konkrét eredményekben öltött testet, és a népdal iránt uralkodó érdeklődés mellett a népmesére is kezdtek odafigyelni. így történt ez például Csehországban1 is, ahol az első cseh meséket tartalmazó gyűjteményt Jakub Malý 1838-ban jelentette meg. Ebben az évben kezdte el írni a szlovák Pavol Jozef Šafárik a Bibliografický pŕehled sbírek slovanských národních písní [A szláv nemzeti énekgyűjtemények bibliográfiai áttekintése]2 című összefoglaló értekezését, amelynek bevezetésében azt ígéri, hogy tervezett vállalkozása a népdalokon és közmondásokon kívül mondákat és más népi elbeszéléseket, valamint szokásleírásokat is tartalmaz majd. Minden bizonnyal legalább részben a Grimm testvérek munkájának (azon belül is elsősorban Jacob Grimm Deutsche Mythologie című kötetének) hatásának tudható be ez a szándék, s még akkor is jelentős mérföldkőnek számít, ha a terv végül is teljes mértékben nem valósult meg. Ebben az összefüggésben meg kell jegyeznünk, hogy Šafárik egy évvel korábban oroszországi barátjának, Koeppennek írt levelében a fenti könyvet nem csupán megemlíti, hanem szerzőjét, Jacob Grimmet egyenesen óriásként, sasként dicsőíti, s azon lamentál, hogy egy ilyen hatalmas munka olvasása során az ember elcsügged, felemésztik a kétségek, ezért nem tudja ezt a példaképet, az általa magasra tett mércének megfelelő eredményességgel követni.3 Ha szemügyre vesszük Šafárik Slovanský národopis [Szláv néprajz] (1842) című művét, rámutathatunk bizonyos szemléletbeli egyezésekre Jacob Grimm nézeteivel, vagy fordítva, idézhetnénk Jacob Grimm meglehetősen részletes leveléből, amelyben megköszöni Šafáriknak František Palackýval közösen kiadott munkájuk (a Die ältesten Denkmäler der böhmischen Sprache) kézbesítését.4 Pavol Jozef Šafárik és Jacob Grimm közeli kapcsolatának bizonyítéka nem csupán az azonos érdeklődés volt, hanem az is, hogy a szlovák tudós a szláv tudományok képviselőjeként részt vett az 1848. február 2-án a bécsi császári akadémián megrendezett gyűlésen, ahol a német tudósok támadásaival szemben megvédte Hammer- Purgstallt és Auert, ezzel hangsúlyozta saját kutatói horderejét.5 Ezen tények további fejtegetésével viszont már jelentősen eltávolodnánk az adott témától. Csupán arra szerettünk volna rámutatni, hogy Šafárik ismerte Jacob Grimm munkáit és ezzel egyidejűleg a saját feltételezésünket is alátámasztottuk azzal kapcsolatban, hogy éppen ezek ismerete és magasra értékelése következtében nem tudta megvalósítani eredeti elképzeléseit. Sajnos Šafárik tervezett munkája nem vonatkozott konkrétan a szlovák mesékre; a kutató szélesebb szlavista összefüggésben tekintett rájuk, ezenkívül ez idő tájt szoros kapcsolatban volt a cseh kulturális világgal. A szlovák népmesegyűjtésre minden valószínűség szerint ekkor még nem volt hatással, ugyanakkor később - képletesen szólva - Karel Jaromír Erbent, a cseh népmese klasszikusát a Grimm fivérek látókörébe hozta.6 Nem hisszük azt, hogy Ján Francisci-Rimavskýra7 különösebb hatást gyakorolt volna, hiszen az már a negyvenes évek elején, pontosabban 1843 végén megfogalmazta egy szlovák népmesegyüjtemény kiadásának gondolatát.

1 Jirí Polívka: Bratri Grimmové a počátky českého pohádkosloví [A Grimm testvérek és a cseh mesekutatás kezdetei], In Z déjin české literatúry. Praha 1920, 141. p.

2 Megjelent a Časopis Českého múzea 1838-as évfolyamában. Utánnyomata lásd: Milan Kudëlka-Zdenëk Šimečka: Československé práce o jazyce, dejinách a kultuŕe slovanských národu od r. 1760. Praha 1972, 445. p.

3 Vladimir Andrejevič Francev: Korespondence Pavla Josefa Šafanka I. Praha 1927, 445. p.

4 Lásd más megjegyzésekkel együtt: Jiŕí Horák: Jacob Grimm und die slawische Volkskunde. Deutsches Jahrbuch für Volkskunde 9, 1963, 27-28. p.

5 Jiŕí Horák: Jacob Grimm und die slawische Volkskunde. Deutsches Jahrbuch für Volkskunde 9, 1963,29. p. Lásd még Jifi Horák, Národopis československý. In Československá vlastiveda II. Človek. Praha 1933, 335. p.

6 Lásd: Pavel Trost: Jacob Grimm und die tschechische Kulturwelt. In Brüder Grimm Gedenken [I], 372. p.

7 Ján Francisci-Rimavský Janko Rimavský néven is publikált. A szerk. megj.

12