Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)

Tanulmányok - Szilágyi Zsófia Júlia: A boldogasszonyi kálváriahegy

6. kép: Karima 17. századi templomának ismeretlen festőtől származó passióképe, jelenleg a Seurasaari Szabadtéri Múzeumban látható (137x170)

Sajátos módon egyesíti a kert és a passió motívumát a finnországi Seurasaari Szabadtéri Múzeumba átköltöztetett Karuna templomának 17. századi olajfestménye (6. kép). A stációjáráshoz illő ájtatosságot jeleníti meg egy boszkénak felfogható kis kertben. A képfelirat szerint Krisztus a kertbe hívja a lelket, „mely telve van gyümölccsel, melyek téged díszítenének örök boldogsággal, véremmel keresztelve”. A válasz hét stációt sorol, melyen végig kell a léleknek haladnia: 1. „nehéz vérverítékezés”, 2. Krisztus elfogatása, 3. megostorozás - „nézd ezt könnyes szemmel”, 4. töviskoronázás, 5. halálos ítélet, 6. kereszthordozás végül 7. keresztrefeszítés. A lelki zarándoklat, a körkörös mozgás, a stációkra osztott jelenetek, középpontban a Kálvária-jelenet amúgy is erős konnotációját a korábban idézett ferences prédikációkkal való hasonló motívumok még szorosabbra fűzik.35

A labirintus jelentéskörének fontos, archaikus eleme a játék, a tánc. „Voltaképpen minden labirintussal kapcsolatos kutatásnak a táncból kellene kiindulnia” (Kerényi 2009b, 47) - indítja gondolatatit Kerényi a már utalt írásában. A labirintus és a tánc és a játék hosszú időkre nyúló kapcsolatából leginkább azt szeretném kiemelni, mely a szakralitás sajátos változataként él tovább. A tánckutatók a nyitott lánctáncok leírásánál említik a csiga, vagy kígyó

35 A képre Szilágy István hagyatékában bukkantam.

116