Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)
Tanulmányok - Szilágyi Zsófia Júlia: A boldogasszonyi kálváriahegy
később, 1709-1714. között történt, mégis sejteti annak lehetőségét, hogy kiterjedt, nem csak saját építkezésre termelő műhelymunkáról beszélhetünk. A rózsafiizér imádkozásának mai módja leginkább statikus, „mormoló” imádkozás, de éppen a stációtípusok jelzik, hogy létezett, létezik dinamikus, a paraliturgikus szokások körébe sorolható stációjárásos változata is. Boldogasszony érdekesen kínálja ennek kétféle változatát. Feltételezésem szerint a katonai térképen megjelenő, már említett rózsafiizér kálvária éppen azért tűnt el, mert a ferences rendi szokások egy másik ájtatosságot honosítottak immár meg. Jeruzsálemhegy A kálváriák alapmotivációja a jeruzsálemi via dolorosa jelenvalóvá tétele. Az út végigjárása, a helyszínek felidézése az átélést, azonosulást segítette. A hitelességet, a „copyrightot” kezdetben egy-egy jeruzsálemi útról megtért zarándok személye, közvetlen tapasztalata biztosította. Ennek legkorábbi példáját Spanyolországban, Cordobában találjuk: a dominikánus Alvaro szerzetes jeruzsálemi útjáról megtérve kolostort alapított, melynek közelében egy hegy és egy patak a jeruzsálemi kálváriahegyet és a Cedron patakot idézte számára, ahol különböző kápolnákat és keresztet állított Krisztus keresztútjának felidézésére 1420-ban (Kramer 1957, 104).32 1468-ban a lübecki Heinrich Constein létesített kálváriajelenetet zarándoklatából megtérve (Kramer 1957, 12). A 15. század végén Bernardino Caimi keresztes hadjáratból hazatérve jutott arra az ötletre, hogy Varallóban - a jeruzsálemi szent hely mintájára - megteremti az Új Jeruzsálemet. 43 kápolna épült Krisztus és Mária életének eseményeit élethűen, életnagyságú szobrokkal életképekké alakítva (vö. Wittkower 1978). De kevésbé ismert helyeken is szerepe volt a zarándoklatról hazatért szemtanúnak, mint például Ahrweilerben, ahol 1440-ben egy Jeruzsálemből visszatért lovag a plébániatemplom és a közeli hegy távolságát Pilátus háza és a Golgota közti távolságnak vélte, feleltette meg (Kramer 1957, 97). A jeruzsálemi ösztönzés, a „hiteles másolat” igénye nem lankad, Mária Lanzendorf esete is bizonyítja. Ugyanez a szemlélet alakítja az összetettebb kálváriák építményeit, a szent sír kápolnák gótizáló kialakítását, a szent lépcsők megjelenését. A hasonlóság gyakorlati haszna a kálváriákhoz kapcsolt búcsúk voltak, melyek a jeruzsálemi zarándoklatok kiváltását tették lehetővé. Sokszor topografikus hasonlóság ösztönözte tehát a kálváriák, kálváriaegyüttesek kialakulását. Azokban az estekben azonban, mikor erre nem kínálkozott lehetőség, kialakult a mesterséges magaslatok, esetleg hegyet imitáló építmények igénye. Arról nincs tudomásom, hogy magának a kálváriaépítménynek építészeti megvalósulását kapcsolták volna korábbi ábrázolásokhoz, képi hagyományokhoz. Holott a Megváltót, a Bárányt a középpontba helyező, hangsúlyosan épített, várost idéző centrális architektonikával megjelenített Jeruzsálem-ábrázolások kézenfekvő párhuzamnak tűnnek. Az építészeti szemiotika, mint tudjuk fontos része a szakrális építészetnek, itt úgy tűnik, mégsem alakult ki megfeleltetés. A boldogasszonyi kálváriánál - a különleges spirális szerkezetet tudatos építészeti formálásként interpretálva - mégis annak jelentését keressük. A kálvária mint Jerusalemberg utalásszerűén megjelenik a boldogasszonyi kálvária ismertetéseiben, de lehetséges eredet, párhuzam, értelmezés nélkül. Alfred Schmeller burgenlandi 32 A Cedron patak jelentősége kapcsán lásd még: Szilágyi 2001, 213. 1 14
