Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)
Tanulmányok - Szilágyi Zsófia Júlia: A boldogasszonyi kálváriahegy
rendtörténeti összefoglalókban megemlítik a kápolnaalapításokat, a kálváriáról azonban nem emlékeznek meg. Talán magyarázatot jelenthet erre az, hogy nem épületként értelmezték, annak költségeire, „fundációjára” nem volt szükség. Kerti elemként nem csak mint mesterséges hegy, hanem mint spirális kerti út is érdekes. A spirális, labirintusszerű kerti sétányok, utak, később útvesztők kialakítása a reneszánsztól nagyon kedvelt eleme a díszkerteknek. Magyarországon kevésbé terjedtek el, bár a pozsonyi díszkertből ez sem hiányozhatott, és Pálffy Miklós vöröskői kertjében is volt. Fatsar Kristóf Magyarországi barokk kertművészet című könyvében több példáját is felsorakoztatja, de a barokk kertekre már nem tartja igazán jellemzőnek (Fatsar 2008, 55-56). A labirintus, spirál legtöbbször sövényből kialakított boszkék formájában vált a kert részévé, s mint ilyen már sokkal inkább előfordul a magyarországi barokk kertekben is. A kolostorok esetében azonban ezek ritkán jelentek meg, hiszen túl világi képzetek társultak hozzá. Lippay György Esterházy Pál keresztapja, Pozsonyban a herceg már fiatalon is többször megfordult, ismerte az érseki kertet. Tudjuk, hogy Nádasdy Ferenccel IV. Ferdinánd koronázására Regensburgba látogatott, s utazása közben Ferdinand Maria bajor választófejedelem pompás kertjét is megcsodálták, melyről latin nyelvű, kéziratban maradt útinaplójából tudunk.25 A (barokk) reprezentációt fontosnak tartó, kismartoni kastélyával, élethosszig tartó mecénási tevékenységével bizonyító herceg bizonyosan felfigyelt a kertekre is, az általa alapított kolostorkertek kialakításában azonban nem valószínű, hogy részt vett volna, annak reprezentációs értéke a rend számára volt fontos. A kolostorkertek kialakításáról nem sok információnk van ebből az időszakból, ahogy éppen Galavics cikke is hangsúlyozza ezt. A Fatsar-féle összefoglaló munka 19 kolostorkertet ismertet, ezek közül soknak csak nagyon vázlatos tervrajza maradt fenn. A kismartoni ágostonos apácakolostor az alapítónak, Esterházy Pálnak ajánlott metszetét is Hans Frank von Langraffen készítette, a boldogasszonyi kolostorral egykorúnak tekinthető. Sem ezen, sem más kolostorkert ábrázoláson nem látni a boldogasszonyi mesterséges hegyhez hasonló megoldást. A műhegyhez legközelebb állónak a grotta tekinthető, melyről a zoborhegyi és a majki kamalduliaknál van tudomásunk (Fatsar 2008, 171). A zoborhegyi kolostoregyüttesről fennmaradt tollrajz a 17. század végéről szintén kortársi példa, de itt a szótlansági fogadalmukat töltő szerzetesek a templomon kívül nem adnak teret a híveknek. A búcsújáróhelyek építészetéről szólva Tüskés Gábor megjegyzi, hogy „megragadható a törekvés a természeti környezet mesterséges kialakítására (mesterséges hegyek, barlangok, például Kismarton)”, de további példákkal nem szolgál (Tüskés-Knapp 2001, 68). Feltehető, hogy azoknak a kolostoroknak, melyek kegytemplom mellett épültek, kialakult a közösségi ájtatossági gyakorlathoz alkalmazkodó tágabb környezete, kertje. A keresztút végigjárásához a 18. században már általában a községeken kívüli magaslatokon kiépített stációsor adott lehetőséget. A kálváriaépítmények többsége is a szentsír kápolnával az alsó szinten, s a két oldalon kialakított lépcsősoron megközelíthető felső szinten elhelyezett kálváriajelenettel a stációsor utolsó állomásaként szerepel. A kálvária második, a maival építészeti kialakításában lényegében egyező állapota egy határozottabban mesterséges útként kiépített spirál mentén helyezte el a kápolnaszerü stációkat. Langraffen metszetén (3. kép) - ha nehezen is -, de mind a nyolc építmény kivehető. A kálváriajelenet eltér az előző képen gótikus arányúnak tűnő három alakos változattól, szobrai a maihoz hasonlóak. A fülkék építészeti megformálása is megegyezőnek tűnik, bár nem csonka timpanon zárja az ívet, az angyalok, puttók a ma látható elrendezésben szerepelnek. A lát25 Ld. Horn Ildikó és Lauter Éva írásait.
