Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)
Tanulmányok - Szilágyi Zsófia Júlia: A boldogasszonyi kálváriahegy
Az említett éremterv mint saját ötlet szerepel, annak rajzával (4. kép), s értelmezésével. (Sebacher 1703, 30-31), egyik oldalára Esterházy Pál ülő alakja mögé a két régi templom képét szánta PAULUS felirattal, míg a másik oldalon az ESTERH AS felirat alatt a Langraffenmetszettel lényegében megegyező látképet tervezett. A herceg nevének betűit a következőképpen oldja fel; PAULUS: Perfecit / Adiuuante / Virgine / Laboribusqué / Universis / Sumptuose, ESTERHAS: Est / Sacratum / Temptum / Erectum / Reginae / Hungáriáé / Auxiliatrici / Santissimae. A könyv elejére összehajtva befűzött rézmetszeten Esterházy portréja körül, a kegyoltár képe alatti iratszalagon tekergőzik ugyanez az akrosztichon. Ezen az éremterven azonban csak a Langraffen-metszetet idéző ábrázoláson szerepel a kálvária, a korábbi állapotoknál nincs feltüntetve, az előtérben ülő herceg alakja s a lábánál felsorakoztatott fegyverektől nem is lenne látható. A korábbi templomoknak a megjelenítése feltételezésem szerint nem tekinthető hitelesnek. A kéttornyos, a nagyszombati jezsuita templom mintájára készült változat a beomlott egytomyú terv után alakult ki (Karácsonyi 1903, 150-151), a korábbi templom nem lehetett kéttornyos. A még korábbinak tételezett egytomyú ábrázolásról csak annyi bizonyos, hogy a Lerch-féle metszetünkkel nem egyezik. Norbert Frank a képaláírásában a két korábbi ábrázoláshoz az 1669-es dátummal felszentelt, majd a török dülást követően, 1683 után újjáépített templomépületet rendeli (Frank 1984, 83). Nézzük meg közelebbről az Esterházy Pál alapításáról szóló két publikációt. Horváth Athanáz a következőket írja: „A kálváriahegy is a nemeslelkü herceg Esterházy Pál alapítása. Már megvolt, midőn a mostani templomot építeni kezdték és igen nagy látogatottságnak örvendett.” (Horváth 1926, 30) Mohi Adolf pedig így fogalmaz: „Az 1668. évben16 szenteli föl [Széchenyi György] »Fertői Boldog Asszony« hírneves templomát, melyet Esterházy Pál ez alkalomból gyökeresen átépített s mellette szép kálváriát is emeltetett.” (Mohi 1897, 7) Mindkét - hangsúlyozottan utólagos - szöveg arra enged következtetni, hogy az 1695-ben elkezdett nagyszabású kegytemplom építése előtt már állt a kálváriahegy, ahogy azt a mirákulumus könyvben olvasható csodás gyógyulás története is megerősíti 1693-as dátummal. Itt érdemes rátérni a kegyhelyről készült első metszetre (2. kép). Martin Lerch rézmetszetét a Borda Antikvárium katalógusa (Pest és Buda régi látképei 1988, 36) 1682 körűire datálta, mivel a kép az egytomyú, korábbi templomot mutatja, feltételezhetően az 1683-as török dúlás előtti formájában, a mecénás Esterházy Pál portrémedalionját az aranygyapjas rendjel fogja körül, amit nádorrá választásának évében, 1681-ben kapott meg.17 Eszerint tehát meglehetősen pontosan körülhatárolható a metszet keletkezése. Figyelmen kívül hagyta azonban a datálás azt a körülményt, mely sokszor elsikkad a templom történetében, hogy a török roham után a kegyhelyet felépítették, használták, s több mint tíz év elteltével rakták le az új Martinelli-templom alapkövét. A kép tehát nem feltétlenül 1683 előtti állapotot tükröz. Milyen célból készülhetett a metszet? Tudjuk, hogy magát a kegyszobrot 1680-ban vitte át Fraknóból Esterházy Pál a kegyhelyre. Az ábrázolás központjában a „Förtöi Boldog Asszony” képe áll, annak ruhátlan és felöltöztetett, ünnepi megjelenése. Latin és német nyelvű felirata arra enged következtetni, hogy publikus és populárisabb célra szánt munka. Nem lehetetlen, hogy a 16 A felszentelés helyes dátuma 1669. szeptember 8. „Die 8. Septembris szenteltettem meg a Förtőn túl való Boldogasszony szentegyházamat, ugyanakkor öltöztettem Laczkó fiamat clericába (...) Anno 1669” (idézi Nagy 1903, 16). 17 1681. XII. 27. Madrid - Mars Hungaricus, 409. 105
