Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)

Tanulmányok - Szilágyi Zsófia Júlia: A boldogasszonyi kálváriahegy

Adolf Széchenyi György győri püspökről szólva, aki az 1669-es felszentelést végezte (Mohi 1897, 7). Más információ erre az esetleges alapításra nincs, holott a magyar útikönyvek ezt visszhangozzák (vö. Németh 2003, 54; Bedécs-Maros2010, 3; Filip 2009, 94).

A Martinelli-templom 1702. november 19-én történt felszentelésen, Johann Kapistran Sebacher által elmondott német prédikáció 1703-ban, Esterházy Pál anyagi támogatásával jelent meg a Nagyszombati jezsuita nyomda kiadásában. Ehhez a kiadáshoz készült az ismert rézmetszet, Hans Frank von Langraffen munkája (3. kép). A latin nyelvű 16 oldalas Esterházy Pált dicsőítő ajánlást követi a 47 oldalas tulajdonképpeni prédikáció, mely utólagosan szerkesztett elemeket is tartalmaz, többek között egy tervezett emlékérem13 metszetét. A barokk retorikának és a fundátort dicsőítő célzatnak megfelelően dús, hasonlatokkal tűzdelt szöveg hatásosan festi az építkezés nehéz körülményeit, s mennyiségek, méretek felsorolásával érzékelteti volumenét. Az újonnan emelt templom kapcsán többször is kiemeli „durchleuchtigster” Esterházy fundátori szerepét. Az építészt és stukkátort név szerint említi, a nyolc mellékoltárt patrónusuk szerint számba veszi,14 a kálváriáról ebben a szövegösszefüggésben nem beszél, a legújabb, legnagyobb, legpompásabb épület, az új Salamoni templom áll a prédikáció fókuszában. Csupán a kegyhelyhez kapcsolódó csodás esemény leírásában olvashatunk a zarándokról, aki a kálváriahegy egyik kápolnájába húzódik éjszakára. A mirákulumos könyvből idézett gyógyulás 1693-ban történt (Sebacher 1703, 39—40).15

4. kép: Sebacher éremterve a Der zum vierten Erbaute Tempel Salomon című könyvben, 1703.

13 Ezt az emlékérmet közli Norbert Frank (1984, 83).

14 A megjelent könyv, prédikáció felépítését Tüskés Gábor ismerteti (1993, 167).

15 „Ennél nyerte egészségét Rév-Komáromi Bodoky Ilona nevoe húsz esztendős Cálvinista Leánzó (...) Azon a napon pedig, igen nagy eső, és sár vala, kire nézve, az étszaki nyugodalomra árnyékot keresvén szegény: mind azon nehéz munkával, fárattsággal is foel csúszott a szent Templom ajtaja eloett épéttetett Calvaria hegyére és azon épéttetett kápolnácskáknak egyikébe beszállott” (Titkos értelmű... 1698, 275-277).

104